Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

vétlenül a fiú halálát okozta. „Szorosan kötelességül tétetik a községi elöljáróknak, hogy a népet többszöri hirdetések által igyekezzenek megóvni attól, nehogy ilyen az orvosi szerek hatását kellőleg nem ismerő kurusoló egyénekre bízzák magok avagy hozzátartozóik gyógyítását, minthogy minden községben különben is van rendes ahoz értő orvos, mert előadandó esetek alkalmával nem csak a kuruzslók, hanem magok a szülők és felek a bűntény nagyságához képpest fenyittettni fognak. Melly végzésről a községek a Megyebeli Kapitány Ur által értesítendők".

16 Szvarsik János félegyházi takács mestert is kuruzslással vádolták, ós eltiltották az orvoslástól, "mivel Félegyházán Hecticából és összvezsugorodásból kigyógyított 36 személyt, a mi az 36 beteget illeti, ezek többnyire hideglelésben lévén, azoknak pálinka italt adott, mely a magyaroknál különben is orvosság és hogy talán meggyógyultak neki tulajdonították, azonban ezen ártalmas kuruzsoló ember már annyira vitte a köz nép előtt orvosi tudományát, mintha ő a holtakkal beszélne, rontásokat gyógyítana''.

17 De megtörtént, hogy borbélyokat kellett eltiltani a mesterségtől és a gyógyítástól. Török Istvánt azért fenyítették meg, mert amikor Martonyi Ferencen eret vágott az inat is elvágta és ahogy a határozat mondja „Török István eret vágni és purgatiot adni senkinek ne bátorkodjon, még életét meg nem jobbítja, részegeskedésnek véget nem vet, mellyben annyira elmerült, hogy már délután józanon ritkán lehet tapasztalni".

18 Viszont előfordult olyan eset is, amikor nem szakképzett orvosnak is megengedték a gyógyítást. így Burján Ilonának, aki a „maga által készített porocskával minden veszedelem nélkül, sőtt kellő haszonnal gyógyítgat e féle megveszett embereket s marhákat".

19 Sajnos nem írták le részletesen, hogy miből készült a por. A 19. század elején kezdett valamit fejlődni a kerület orvosi ellátottsága. A bábák száma is szaporodott. 1802-ben elrendelték, hogy a kerületi bábán kívül még négy bába legyen, akik a szegény asszonyokon ingyen is segítenek és ezért a várostól évenként 12 véka búzát kapnak fejenként.

20 1846ban pedig arról számol be a megyebeli kapitány, hogy Félegyházán két rendes orvos van, itt lakik a kerületi sebész, van továbbá egy gyógyszertár és a szegényebbek részére a város által különféle jövedelmekből alapított kórháza, ahol táplálékot és elhelyezést is kapnak. Az egészségügyi ellátást a két Ki Kiskunfélegyháza, L. 31. F. 3. Cs. 7. sz, 96. 17 Prot, Curr. Tom. 27. p. 296. 1828. 18 Halas, Tanácsgy. jkv. P. 10. p. 106. 1778. 19 Halas, Y. Fasc. 137. sz. 33. 1818. 20 Kiskunfélegyháza № 10. p. 82—83. 1802.