Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - LÓRÁND KLÁRA A népi gyógyászat és XVII—XVIII. századi feljegyzések Bács-Kiskun megyében

szerző a kötet megjelenésének idején orvosként működött Sopronban. Orvosi vonatkozásban a pestisről és ellenszereiről is szól, de leghosszabban a 32-féle módon felhasználható separium kenetet és készítési módját ismerteti, amely a salernói iskola atidotiumának mintájára készült, bár kevésbé volt fantasztikus mint az. Hatvan növény magyar nevét őrizte meg a mű. Az első és egyetlen magyarországi könyv a XVI. században, amelyben rézmetszetes illusztrációk jelentek meg. 1595-ben látott napvilágot Beythe András Füveskönyve. 185 növény ismertetését Melius Herbáriumából másolta le, a többi 90-et Matthiolus császári orvos XVI. század közepén Velencében többször is megjelent művéből.

30 ,,A munka azonban a közönséges növények tekintetében teljesebb, mint a Meliusé, és felfogásában is különbözik attól: szakít a botanikával, ... és a növények hasznaira — gyógyászati alkalmazására — összpontosítja minden figyelmét. Füveskönyve számunkra azért jelentős, mert az alkalmazhatóság, érthetőség szempontjából egyszerűbb és gyakorlatiasabb, mint Melius munkája, és ezért közvetlenül vagy közvetve mintául szolgált a későbbi erdélyi kéziratos herbárium- másolatok számára."

31 A XVI. századtól nyomtatásban megjelent magyar természettudományos munkák mellett bizonyára szép számmal akadtak olyan kéziratos, orvosló emlékeket őrző munkák, amelyek elkallódhattak. A legterjedelmesebb XVI. századi erdélyi orvosi kézirat másolatát Varjas Béla tette közzé 1943ban. Az Ars Medica kéziratát 1570 körül készíthette Lencsés György, aki gyulafehérvári fejedelmi főudvarmester, majd számvető volt.

32 Az orvosló könyvben a babonás népi gyógymódok keverednek a korabeli orvostudomány eredményeivel, akárcsak az 1638-ból származó Sopronban található kéziratban, amely szintén Erdélyből származik.

33 Pápai Páriz Ferenc, az erdélyi fejedelem külföldön tanult, református udvari orvosa írta az először 1690-ben megjelent Pax Corporist.

34 Az első magyar orvosi szerzőtől nyomtatásban megjelent magyar nyelvű orvostudományi mű.

35 A szerző valószínűleg nem ismerte Melius munkáját. A XVI" századi humanista orvosi tudomány és az elevenen élő népi gyógymódok 30 BEYTHE András: Fives kömüv (!), Fi veknek es faknac nevökröl es hasznokrul irattatot, es szöröztetöt magár nyeluön az fö doctoroknak es termeszét tudo orvosoknak Dioscoridesnek es Matthiolusnak bölts irasokbul Beythe András által, (mymet Vivatt) 1595 (Manlius). Régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600 1971. 639—040. 31 MELIUS P. 1979. 79. 32 LENCSÉS György: Ars Medica (Kézirat 1570 körül) Szövegkiadás: VARJAS B. 1943. MELIUS P. 1979. 12., 341. 33 TSEH Márton 1979., BOTHÁR D. 1911. 34 PÁPAI PÁRIZ Ferenc: Pax Corporis, azaz: Az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről és azoknak orvoslásának módjáról való Tracta (Kolozsvár, 1090). PÁPAI PÁRIZ Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Nagy Géza. Bukarest, 1977. 35 PÁPAI PÁRIZ F. 1977. 94.