Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
JÁRVÁNYÜGY - NAGYLUCSKAY SÁNDOR A vírus hepatitis előfordulása Bács-Kiskun megyében 1968—-1978
Àetiologia A virus hepatitis három, típusa kórokozóinak tenyésztése a számos sikeresnek tűnő kísérlet ellenére sem megoldott. A kórokozókra vonatkozó legbiztosabb ismereteket korábban önkénteseken végzett emberkísérletek, ma az epidemiológiai megfigyelések és a laboratóriumi vizsgálatok adataiból nyerhetjük. Ezek szerint a hepatitis vírusának legalább három típusa különíthetel: az ,,A"-vírus (= HAV) az A-típusú virus hepatitis kórokozója, a „B"vírus (= HBV) a B-típusú virus hepatitis kórokozója. A „non—A, non—B" hepatitis kórokozójára vonatkozó ismereteink igen szegényesek : nem zárható ki az, hogy nem egy, hanem több vírus is szerepelhet — és ennek megfelelően a betegség további típusai (Hepat. Surveillance Rep., 1978.). Az ,,A"-vírus (HAV) ribonukleinsavat tartalmaz, morphologiai és biokémiai tulajdonságai az eneterovírusokéhoz hasonló. Gömb alakú, átmérője 27 nm, tehát a kis vírusok közé tartozik. A „B"-vírus jóval nagyobb, átmérője 47 nm. Desoxyribonukleinsavat tartalmaz, tehát lényegesen különbözik az A-vírustól. Felfedezéséhez Blumberg és mtsai munkája vezetett, akik 1964-ben — más irányú vizsgálataik során — egy ausztráliai bennszülött savójában egy addig ismeretlen antigént mutattak ki, amelyet a hordozó személyről Australia-antigénnek neveztek el. Későbbi, világszerte nagy intenzitással folytatott vizsgálatok igazolták, hogy ez a B-vírus (HBV) peplonjának (— külső burok) lipoprotein természetű felületi antigénje, amelyet ezért „surface" (= felület, arc), antigénnek: HB S —Ag neveztek el. A HB S —Ag a vérben sok esetben egymagában fordul elő: „belső" nélküli „héj". A teljes vírus-részecskében a felületi antigént tartalmazó pep Ion alatt helyezkedik el a nukleinsavat körülvevő, fehérjetermészetű „belső" (core) antigén: HB c —Ag. Számos vizsgálat azt mutatja, hogy a vírus virulenciájáért egy további antigén : a HB e —Ag tehető felelőssé. (Working Group of WHO, 1975.). A virus hepatitis további típusára (típusaira) vonatkozó aetiologiai ismereteink igen szerények: tudomásom szerint mindössze egyetlen közlemény jelent meg arról, hogy „non—A non—B" virus hepatitises beteg savójában sikerült kimutatni egy, a B-vírushoz morphologiailag hasonló eddig ismeretlen vírust csimpánzba oltva (Alter, H. J. és mtsai, 1978). A hepatitis vírusok ismert típusainak tulajdonságai közül epidemiológiai szempontból különleges fontosságú nagy ellenállóképességük. Szobahőmérsékleten mindkét típus több, mint 6 hónapig; 56 C° (329 K°) az A-vírus 30 percig, a B-vírus 4 óra hosszáig életképes (fertőzőképes) marad. Kémiai fertőtlenítőszerekkel szemben is meglehetősen ellenállóak : elsősorban a klórtartalmú desinficiensek hatásosak.
