Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

az egyház a házasságon kívüli szülések, valamint a kerületi (megyei) főorvosok szakmai okok miatt. A múlt század legelejétől már kerületi (districtualis) szülésznő látta el e fontos tisztséget: ,,Kunszentmiklós Város Bábája". Külön rendelkezett a helytartótanács 1829. júl. 14-én, hogy ,,a' Kir: Universitasba tanulni kívánó Bábák száma szaporíttassék . . ."A buzdítás olyan sikerrel járt, hogy 5 szülésznőnket (1 kerületit, 3 reformátust és 1 katolikust) sorolt föl a plébánia 1841. évi püspöklátogatási jegyzőkönyve: „Valamennyien vizsgázottak, jogosítványuk megvan, fölesküdtek (Omnes sunt examinatae, approbatae, adjuratae) . . . ellenőrzi őket a kerületi orvos is . . . (Examinantur etiam a Districtuali Physico . . .)" Református bábáink kötelességszerűen megkeresztelték a katolikus újszülötteket szükség esetén, nehogy szenteletlen földbe kelljen eltemetni a kereszteletlen csecsemőt.

44 A város bábájának javadalma 1830 körül: 100 váltó forint, 200 kéve gaz fűtőnek, lakás, (ill. helyette 20 forint). Elgondolkodtató szakmai-erkölcstörténeti különbséget találunk a ref. egyház irattárában följegyzett két bábaeskü között. 1735-ben: az anyának „Magának 's Magzattyának kárára nem igyekezel, a' szülésben tehettséged szerint segíted; . . . szemessen oltalmazod, hogy az elmettzett köldökén vére el ne follyon ..." 1803-ban: ,,A' született gyermekkel semmiféle babonát nem tselekszem, . . .semminemű ollyas italt, füvet vagyakarmit, ami idétlen szülést, sem a' gyermekkel ollyat, a' mi néki kárt vagy Halált okozhatna, nem adok." Némi világosságot gyújt e kérdésben a szentmiklósi Peres iratoknak egy 1800-as bejegyzése, melyben tanú igazolja az alábbi kijelentés elhangzását: „De ebatta teremtette sok Szent Miklósi kurvája, egynek sé lönne gyeröke, tsak az Petákját (ti. pénzét) né sajnállaná . . ." Megnyugtató magyarázatot találunk aztán a lényeges eltérésről a Kiskun Kerület fizikusának az 1805—17 közötti idő statisztikai összefoglalójában, melyből egyértelműen kiderül az összefüggés a kiskun huszárok állomásoztatása, valamint a házasságon kívül született gyermekek létszáma között. Nos, a megjelölt időben a 8 kiskun helységben 445 volt a „fattyúk" száma, s közülük 334 született Halason, Szabadszálláson, Szentmiklóson, tehát a kiképzési helyeken.

45 1793-tól a napóleoni háborúk végéig lépten-nyomon fegyverbe szólították legényeinket, s a házasságkötések számának csökkenésével arányosan megnőtt a házasságon kívül született gyermekek száma. A helyzet csak a háborúk elültével javult: a ref. egyház 1819. évi püspöki 44 A bábák keresztelési föladatát a 14 075/1805. sz. kir. rendelet szabályozta. 45 Kiss Kim Kerületnek, 1805-ik, és Januárius első napjátúl kezdvén, egész az 1817-ik esztendei December Holnapnak utolsó napjáig; előszszer Helyenként, azután öszve Summázottan leírtt statisztikai esmérete. Kiadta Peterka Josef ... -Tudományos Gyűjtemény. 1818. VIII. 83. 1. g Bács-Kiskun megye múltjából IV. 33