Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

során az elpusztultak között a himlősök aránya elérte az 50%-ot. Az 1785/ 1786-os járványos esztendőben összesen hetvenen haltak meg himlőben, s 491-en pedig egyéb betegségben (míg 1785-ben 44 himlős és 303 egyéb halott volt, addig 1786-ra csökkent a számarány, 26 himlős és 182 egyéb halálesetre). Az 1784. évi református összlétszámhoz arányítva, megállapítható, hogy 1784-ben 3,5%-os volt a halálozási arány, míg a rákövetkező járványos évben 4,2%-os, s 1786-ban mindössze 2,8%. Az 1799. járványos esztendőben 409 református halt meg Nagykőrösön, közülük (január és június hónapok között) himlőben 164-en, amely arány összesen 40,0%-os volt. Az 1784. esztendei népességszámhoz viszonyítva, ebben az esztendőben 4,9%-os volt a halálozás aránya, a himlőben elpusztultaké pedig 1,9%.

144 A himlő, tehát még a nagyobb járványos években sem okozott számottevő demográfiai változást. Ami miatt viszont súlyos járványnak nevezhető, mert rendszeresen pusztított, mert a csecsemőket, kisgyermekeket vitte el. Megnövelve a gyermekhalandóságot, a későbbi évek munkaképes korosztály számának kedvezőtlenebb alakulását eredményezte. A kolera meg sem közelítette a pestisjárványok áldozatainak számát.

145 Példaként ismét Nagykőröst említjük meg. Az 1828-as városi összeírás szer rint 3248 adózó volt a mezővárosban (gazdák, zsellérek, mesterek),

146 s ennek arányában kb. 15—16 000 főre tehető Nagykőrös népessége. Batta Sámuel főszolgabíró 1831. augusztus 31-ével lezárt jelentése 50 halottat és 12 kolerás betegségben szenvedőt említ. A vallási többséget alkotó reformátusok halotti anyakönyvében augusztus és október hónapok idején 111 kolerában meghaltat mutat ki. Ez a számarány a katolikusok beszámításával több lehetett. Mégis, Nagykőrösön a kolerajárvány pusztításának mérete nem haladta meg a himlő járványokét. Ez az arány természetesen változó volt Pest vármegyegyében, mint pl. a nagyobb lélekszámú Kecskeméten, ahol 1292 ember halt meg összesen. Vármegyei viszonylatban kellően reprezentálják a pusztítás méreteit az alábbi számok, amelyek a kolerában elhalálozottak számát jelöli a kolerás megbetegedettek össz számához viszonyítva: a Solti járásban 53,5% volt haláleset, a Pestiben 41,2%, a pilisiben 47,3%, a kecskemétiben 49,4%, míg a Váci járásban 58,3%, amely legtöbb a vármegyében.

147 A járványos betegségek (himlő, patecs, pestis, kolera) mellett rendszeresen, s nagy százalékban szedte áldozatait a szív, idegrendszer (nyavalyatörés, nyilamlás, görcs, stb.), a tüdő (szárazbetegség, elszáradás, mindennapi hideglelés, fulladás, stb.) különböző betegségei. Kisebb arányban pusztítot144 Nagykőrösi Itef. Egyház Anyakönyvei XI. k. 1730—1800. 145 A megyei adatoknak az országoshoz való viszonyulásához lásd B. LUKÁCS, I960. 92—136. pag. 146 NÓVÁK, 1978. 29. pag. 147 UAÜAY, 1931. 106. pag.; Vö. B. LUKÁCS, 1966. 134. pag.