Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

tak a lázzal járó nyavalyák, s belső betegségek. Közöttük csupán a sülyt említjük meg, amely ugyan viszonylag kevés halálesetet okozott, de súlyos volta miatt figyelmet érdemel. A helytelen, vitaminszegény táplálkozás idézte elő, azonos a Scorbut-tal. A C-vitamin hiány következtében a kötőszöveti sejtek elváltozása lépett fel, amely sebesedést, vérzékenységet okozott.

148 Tulajdonképpen sokáig nem tudták gyógyítani. A testen jelentkező elváltozások az emberi érzelemvilágban negatív hatást keltettek, gyakran becsmórlésre használták jelzős szóhasználatban, a fenével azonos értelemben.

149 Ellene való tudatos védekezést a vármegye szorgalmazta, először 1835-ben.

150 148 Orvosi Lexikon IV. k. Budapest, 1972. 232—233. pag. 149 Káromkodásban is emlegették. Pl. „sülyös picsájú kurva" kifejezésben. PML NkV Prot. Miscell. 1765— 1706. 124. pag. 150 Pest vármegye kurrens levelében tájékoztatta a helységeket 1835. május 25-én: „Megyebeli 2

k Fő orvos Schmidt János Ur azt jelenti, hogy az iígy nevezett süly betegség annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel a benne szenvedők minden mezei munkára tehetetlenek, — jelei pedig ezen betegségeknek a lábaknak, és térdhajtásoknak különös megnehezedése, az egész képnek püffedése, és szembetűnő meg szélesedése, orr vér folyása és a' ki folyt vérnek rothadásra való hajlandósága, a' fog húsnak daganattya és vérzése a' börönn szórt apró kékes foltok, mellyek öszve folyván, a' testnek nagyobb részét kékes fekete színnel el borittyák sulyosodván pedig a' baj a' végső tagok meg fenésednek, a' fogak meg feketednek, és ki hullanak, a' betegek gyakorta ájulnak, és a' viz korság, vagy rothasztó hideg kor jelei között múlnak. Okai pedig a' leg inkább a' mult Esztendei roszsz termés a' Káposztának és egyébb Zöldségeknek hijánossága s' csupa lisztből való ételek a' tavalyi bornak nagy édessége, és éppen semmi savanyúsága, a' tisztátalanság, minden friss levegőnek elzárása — Orvoslása pedig a' mértékletesség, tisztaság, hús ételekkel zöldségekkel tormával, és savanyúkkal való élés a' tiszta levegő. — Többnyire jelenti fő orvos ur: hogy sok kárt lesznek holmi orvosló Aszszonyok, akik nem ösmervén a' betegséget, 's minden testbéli ki ütéseket, mindjárt sülynek nevezvén, a' betegeket mercurialis és más mérges szerekkel füstölik és ezúttal gyakran halált okoznak . . . ezen nyavalyának meg előzésére leginkább a' tisztaság, és tiszta levegő meg kívántatik, tudva volna pedig, hogy igen sok helyeken a' Lakosok külömben is igen kis Ablakaikat nem tsak hébe korban ki nem nyitják, és szobáikat ki nem szellőztetik, hanem ablakjaikat ugy be tapasztják, hogy kinyitni sem lehet, annál fogva mindnyájan szolga Birák Urak oda utasíttatnak,hogy legelsőben is, kivált az olyan ablakokat, a' mellyeket ki nyitni sem lehet, azonnal szedessék le, és az Elöljáróknak az arra való fel vigyázást, hogy azok az egész nyáron, minthogy az alatt az idő kellemetlen viszontagságaitól külömben sem lehet tartani, nyitva maradjanak.. . némely orvosló Asszonyok a' betegek gyógyításába belé avatkoznak, ezeknek veszedelmes következése pedig már a' tapasztalásból tudva volna, annál fogva Szolga Birák Urak azokat szorossan tiltsák el, és ha még is ezenn tiltásnak ellenére ilyeneket tapasztalnának, az olyan személyeket megvizsgálván ... küldjék be a' Vgye fogházába, jelesen pedig, mint hogy alkalmatossággal hitelesen jelentetett, hogy hasonló Orvosló Asszony e' napokban Szalk Sz. Mártonból Tass helységébe által menvén, ottan két beteg Asszonynak oly veszedelmes orvosságot adott, hogy azok mind a' ketten meghaltak, ere nézve tehát különössen meghagyatik fő szolga Biró Bernát György Urnák, hogy ezenn esetnek környüállásait szorosan meg vizsgálván, az érdeklett Asszonyt küldje be a' Vgye fogházába . .. Sárközy Imre fő nótárius". PML NkV Kurrens jk. 1831—1830.