Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

egyebekk, ha még valakiket operatiojára meghivott volna, jelen létekben az elébb béoltottakk karjaikról, kiknek már akkor szembetűnőképpen kitettző M. himlőiket meg mutogatja mind a' Beoltottak Szüléiknek, mind a' többi Vendégeknek". Elrendelték azt is, hogy azokban a mezővárosokban, ahol rendszeresen alkalmazott physicusok és chirurgusok vannak, az oltást egész évben, folyamatosan kell végbe vinni, ,,hogy soha se fogyjanak ki az oltószerből". A rendszeresen megismételendő oltást az orvosoknak március elejétől június végéig, „még a' nép sokféle mezei munkákkal nagyon el nem foglaltatik" kellett, hogy elvégezzék. Végezetül kitért a közgyűlési határozat arra is, ,,a' menynyire lehet az Oltást Innepeken kell végbe vinni, midőn a' nép inkább othon tartózkodik ; de népesebb helyeken hol igen sok az oltandó, dolgozó napokra is olthatni" rendeltetett.

62 A jól megszervezett, és határozottan végrehajtott himlőoltás eredményre vezetett. Példaként említve az 1831. és 1849. esztendőket, megállapítható, hogy sem Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön senki sem halt meg himlő betegségben. Néhány embert vitt el & patets, s Nagykőrösön, 1831 augusztusában, szeptemberében pedig egy-egy ember halt meg „skarlát himlő" nevezetű betegségben, amely végeredményben a ,,papets"-csel rokonítható.

63 Pest-Pilis-Solt vármegye nótáriusának, Sárközy Imrének 1836. április 12-i keltezésű körleveléből kiderült, hogy az 1834/35. évi katonai esztendőben az egész vármegye területén 46 oltó személy összesen 11 312 gyermeket oltott be „védhimlővel". Az oltás hatékonyságát jól reprezentálja az az adat, miszerint 11 100 adófizetők gyermeke volt (akikért 6 krajcárt kellett fizetni fejenként, ezüstben számolva összesen 1110 Ft-ot), s közülük csupán 64 gyermeket vagy nem fogott meg a védőhimlő, vagy „tsak fattyú himlő támadt" rajtuk. Ugyancsak a főnótárius tájékoztatásából ismeretes az is, hogy a „természetes hojagos himlő és annak fajtája a' himlőbe a' mult év leforgása alatt tsak szórványossan tapasztaltatott, és szelid természetűnek" bizonyult Pest-Pilis-Solt vármegye egész területén.

64 Kolera Még meg sem szűnt a himlőzés veszélye, máris újabb járvány jelentkezett, a kolera. A pestis pusztítása végleg megszűnt, eredményesen haladt előre a himlő elleni védekezés. A kolera azonban teljesen ismeretlen betegség62. PML NkV Kurrens jk. 1821—1831.1827. aug. 31. 63. Kecskeméti Ref. Egyház Anyakönyvei. IV. k. 1826—1849.; Nagykörösi Ref. Egyház Halotti Anyakönyvei 5. k. ; Ceglédi Ref. Egyház Halotti Anyakönyvei III. k. 1800—1807. 64. PML NkV Kurrens jk. 1831—1836. 1836. ápr. 12.