Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

ként állt elő, nehezítve az ellene való védekezést. A járvány idején, 1831. július 8-án tett jelentést Nagy József járási orvos a vármegyére, amelyből a kolera betegség lényege megismerhető : ,,A' Cholera esmérhető billyegei e' következők: Fő szédülés, mellyet nem soká az egész test bádjadtsága követ, a' kezek, és lábak görtsös öszve húzó hasogató fájdalmaival, e' mellett hébe korba méjj lélekzet vétel, vagy sóhajtással a' gyomor tájon görtsös és égető fájdalmakkal, egyszerre hányás áll elő, mellyet nem soká hasmenés is követ, úgy kínzó szomjúság, leg inkább hideg víz után való vágyakozás, nyughatatlanittyák a' beteget a' midőn a' kezek és lábak takarói jég hidegségűek lesznek, vizelleti ingere kevés, vagy éppen semmi az elébb meg nevezett görtsös fájdalmak szaporodnak, így sokszor hat, tíz óra leg fellyebb két nap alatt el jő a' jótevő halál".

65 Mivel a járvány elleni hathatós védekezés, illetve a megelőzés még ekkor sem volt ismeretes, legbiztonságosabbnak bizonyult a járvány terjedésének megakadályoztatása. A Helytartótanács 1831. június 21-i keltezésű, 14151. és az 17464. számú leiratában hívta fel a vármegyék figyelmét a Galíciában pusztító epekórságra (

Cholera Morbuus), és elrendelte a felkészülést ellene.

66 Ennek következményeként, Pest vármegye közgyűlése június 30-án ült össze, s a védekezés koordinálására koleraügyi bizottságot szerveztek meg. Az egyes járások főszolgabíróit utasították, hogy mint vármegyei biztosok, állandóan és részletesen tájékoztassák a vármegyét, illetve a koleraügyi bizottságot a járvány fejleményeiről. így az 1831. évi kolerajárvány történetét bőséges forrásanyag dokumentálja, melyekből részletesen megismerhetjük a kolera elleni védintézkedések rendszerét, a védekezés mechanizmusát, a járvány jelentkezését és terjedését, pusztításának mértékét.

67 Mindez viszonyításként is szolgálhat a korábbi — pestis — járványok elleni védekezés részletesebb megismeréséhez is. A június 30-án életrehívott Kolera Bizottság legelső teendője volt, hogy elrendelte a Pest vármegye határait védő őrvonal felállítását, VáctólNagykátán, Ujszászon, Nagykőrösön át Alpárig. Az ellenőrzést polgári biztosok végezték.

68 Július 3-án a fontosabb helyekre vármegyei biztosokat rendeltek ki (a „Váci passus"-ra esküdt Halász Pált, a szolnokira Batta Sámuel főszolgabírót), s — a nádor utasítását végrehajtva — felállították a Váctól Szolnokig húzódó ,,

Cordon Lineat". Ezzel együtt megszüntették a dunai 05. PML NkV Kurrens jk. 1831—1836. 14. pag. A járvány tüneteihez lásd MEGAY, 1905. 248—200. pag. 06. A járvány történetéhez lásd B. LUKÁCS, 1966. 74—70. pag. 67. A kolerajárvány Pest vármegyei történetéhez néhány feldolgozás áll rendelkezésünkre, amelyek részleteiben kiegészítésül szolgálhatnak tanulmányunkhoz. Lásd KISS, 1965. 25—46. pag.; KISS, 1901. 359—368. pag. 68. PML Cholera jk. 1. sz.