Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

1780-as éveket megelőzően nem tüntették fel a halál okát — helyenként megemlítették szórványosan a himlőt, mint pl. az 1739/40. évi pestis idején —, viszont a halálozási szám arányából következtethetünk a járványos évekre: pl. 1763, 1772/1773, 1775/1776, 1778/1779, 1782—1785-ös évek, s 1787/1788. Ezt a feltevést igazolják az 1785/86-ból, s az 1787/1788, 1795. és 1799. évi himlőjárványos évek keresztmetszetei:

41 5. táblázat Hónap 1785 178(5 Hónap Himló Egyéb Himlő Egyéb Január 26 20 17 Február — 51 4 12 Március — 36 2 9 Április — 33 — 16 Május — 23 — 16 Június — 16 — 12 Július — 17 — 19 Augusztus — 12 — 12 Szeptember — 20 — 14 Október 15 38 — 24 November 10 14 — 16 December 19 17 — 15 44 303 26 182 A járvány 1785 októberében kezdődött, s ebben a hónapban — minden bizonnyal a himlőzés hatására, az azzal rokon betegségek révén — megnövekedett az egyéb betegségben meghaltak száma is. A himlőjárvány a késő őszi, téli hónapokban szedte jobban az áldozatait, s a tavasz beköszöntével megszűnt. Az 1787/1788. évi járvány lefolyása is hasonló volt, csak jóval több haláleset történt. A járvány már 1787 decemberében pusztított, s 1788-ban erősödött, s áprilisban szűnt meg: 6. táblázat Ok Január Február Március Április Május Egyéb 33 32 28 19 26 Himlő 22 62 27 5 — 41. Nagykőrösi Ref. Egyház Anyakönyvei XII. k. 1730—1800. 19 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 289