Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
bői, 1585—1586-ból, 1622-ből, 1644—1645-ből, 1660—1664-ből, 1977-ből, 1699—1700-ból stb. van tudomásunk pusztításról. 8 Pest—Pilis—Solt vármegyében a pestisre vonatkozóan legtöbb adatot Kecskemétről ismerünk. Itt 1644-ből származó forrásadatok említik először a járványt. Az egykorú feljegyzések 2570 ember pusztulásáról szólnak 1678-ban. Kecskeméten 1682-ben és 1692-ben is pusztított a pestis, de számadatok nem maradtak fenn, melyek jeleznék annak nagyságrendjét. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1709-ben is jelentkezett a pestis, s a korabeli — feltételezhetően enyhén túlzó — becslések 5000 főre teszik az áldozatok számát. 9 A soron következő 1739/40. évi pestisjárvány — országos méretekben is — igen nagy pusztulást okozott. Pest vármegye 1738. június 21-i körlevele már arról tájékoztatta a helységeket, hogy a pestis Csongrád megyében és Arad tájékon ,,grassál". Ezért Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön, és más mezővárosokban megtiltották a vásárok tartását. Felszólították a tanácsokat, hogy a járvány terjedésének megakadályoztatása végett ne engedjék át a Tiszántúlról érkezőket, s oda pedig senki se menjen a vármegye területéről. Elrendelték a Tisza partjának őrzését, s megtiltották a csónakok használatát. 10 Huszár István vármegyei szolgabírónak, 1738. október 1-én írott kurrens levele már arról tájékoztatott, hogy a pestisjárvány kiterjedt Békés, Bihar, Bács és Bodrog vármegyékre is, s közli, „Erdélyben is némely helyeken uralkodik". Ezért elrendelte: hogy „Vrgyénkbe bé ne csússzon, szükséges képpen nagy vigyázassál kelletik lenni, eö Felsége oda alatt lévő Táborrúl semmi féle hadi rendbül való Embereket, és Tiszteket által menni ne eresszék, sőtt helységekben is bé ne bocsássák, és azokk szállást se adgyanak, úgy szintén Tiszán túl való Lakossokat, a' kik Bánátusbúl, Belgrádbúi, Bács vgyébül, Gyula és Csabatájékárúi, Bihar vrgyébül, s- Erdélybül jönek semmi képpen a' Vrgyénkben bé ne bocsássák, ha tsak oly passusok nem lészen, a' contumatia helyeken rendelt comissariusoktúl, hogy a' 42. napi contumatiat, az az szellőző napokat el nem végezték; a' kik pedig Erdélyből jönnek, ha Kraszna várossában, ugy mint contumationak rendelt helyén 12. szellőző napokat el végezik, • 8 SZABÓ, 1971. 172. pag.; vö. BOLYKI, 1979. 81—82. pag.; FAZEKAS, 1979. 91—100. pag.; Az 1008. évi országgyűlés pl. a pestisjárvány miatt szakadt félbe. Az 1630/32. évi járvány főleg a Dunántúlon (1630-ban pl. Keszthelyen több mint 2200 ember halt meg), az 1043/44. évi pedig Észak-Magyarországon és a Tiszántúlon szedte az áldozatait. Az 1043/46-os pestises esztendők idején Nógrád végvára majd egészen kihalt. VARGA, 1969.143. pag. 9 HORNYIK, 1927. 105—106. pag.; vö. KŐHEGYI, 1965. 311—312. pag. Az 1709. évi járvány is országos méretű volt. A felvidéki vármegyék aggódva figyelték a pestis terjedését. Selmecbánya 1709. július 10-én jelezte levélben Körmöcbányának, hogy az Alföldön, Kecskeméttől Pestig dühöng a járvány. A pestisjárvány csupán egy esztendő alatt érte el Bars és Hont vármegye északi területeit. A pestis 1710. július elsején ütötte fel fejét Selmecen. KRIZKÓ, 1879. 435—440. pag. 10 PML NkV Prot. Current. 1738—1749. 23. pag.
