Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

tehát Szolnoknál Szanda névü Contumatia helyén, csak 14. szellőző napokat fognak tartani." Újból hangsúlyozta: az egyes vármegyei helységek, mezővárosok strázsákat állítsanak, s őket pedig szigorúan ellenőrizzék. Megtiltotta ismételten az örmények, görögök, zsidók mozgó kereskedését, valamint a cigányok és koldusok vándorlását. Helyben maradásra kötelezte a vándorló mesterlegényeket, s a tógátus diákokat. Az egész vármegye területén felfüggesztette a vásárok tartását.

11 A zárlat foganatosításával, a tranzitforgalom, vándor kereskedelem stb. megbénításával a vármegye kísérletet tett a pestisjárvány feltartóztatására. Ennek érdekében rendszeresen bocsátotta ki a rendeleteket.

12 Ugyancsak a védekezés módja volt a „contumatia" helyek, karantén állomások létesítése, ahol huzamosabb ideig megfigyelés alatt tartották a fertőzés veszélyének kitett területekről érkező utasokat. Ilyen ellenőrző állomás létesült Kecskeméten is, a vármegyei szolgabíró 1738. november 6-án írt utasítása nyomán. A veszteglésre kényszerített személyek tartása végett rendelte el, hogy a vármegyéből ide hordjanak élelmet (ludat, kacsát, tyúkot, tojást, vajat) és tüzelőt. A szigorúbb ellenőrzés foganatosítása miatt irányíttatott lovas strázsákat Kiskőrösre.

13 A vármegye határainak védelme nem tartóztathatta fel a pestisjárványt. 1739. május 7-én keltezett kurrens levél már hírül adta, hogy a pestis felütötte fejét Kecskemét mezővárosban, s pusztít már a környező helységekben, így Izsákon és Kecskén is.

14 Egy hónapon belül már Pest is veszélybe került. A járvány hatalma alá kerítette Hatvant, s a Pest környéki helységeket, Csabát, Csömört, Keresztúrt is. Ezért az 1739. június • 4-én keltezett vármegyei hirdetményben a helységbeli bírák tudomására hozta a szolgabíró, hogy „Pest Városa, a' mirigyei avagy dög halállal inficialtat11 Bács-Kiskun megyei Levéltár (BKML) Kecskemét Város (KV) körlevelek 1737. 1754. 56—58. pag. 12 Az 1739. május 7-i rendeletben újból szigorították a Tisza és Zagyva partjainak őrzését, s kifogásolták a laza fegyelmet; a kereskedők és cigányok ,,a' Birákk gondatlanságok miatt, most is edgyik helységbül a' másikra járnak, portékájukat árullyák, főképpen hol Egyház napjai szoktak esni, mint egy Vásárt engedtek tartani, Sátorukat fel állítani". Mindez megszüntetését szorgalmazták, valamint a mozgó kereskedelem megbéníttatását is: „felső Vármegyékből is lejáró Sáfránnyal, Vászonnal, és olajokkal kereskedő Embereket a' N. VMegye ne admittallya, azokat ide 's tova járni a' Helységekben ne engedgyék". (PML NkV Prot. Current. 1738—1745. 95—9«. pag.); június 4-én hasonló szabálytalanságok miatt kellett inteni a helységeket: „Minden helység körül árkoltassa magát, és éjjel nappal állandó Strásákat tartsanak és szorgalmatos vigyázassál legyenek, az Helységben, az holis az uttzákon kopolyák, viz állás, és Sarok vágynak, azt ki tisztittsák, meg tölesék, és tisztán tarcsák, Senkit, csak szomszéd helyrül is passus nélkül be ne bocsássanak, mivel már Isten ostora és látogatása Csömöre, Csabára és Kere«/.tnrra. bé csúszott, ottanis alkalmasint halnak a' mirigyben, ugy Hatvanbanis, onnéfis senkit admittallyanak, Czigányokat, Koldusokat, és Zsidókat faluzni tellyességgel ne engedgyék ... a' gondatlan Birák azzal nem sokat gondolnakmostis széllyel bocsáttják járni 's ide tova, azértis a' Nemes Vármegye azt Determinálta, hogy minden szolga Biró a' maga járásában a' Falukot alattomban, a' mikor meg sem gondollyák a' Birák foghja visitalni, ha a' parancsolat szerint állandó Strásák nem találtatnak, azonnal a' Bírákat le kell húzatni, és meg csapattatni." (PML NkV Prot. Current. 1738—1745. 98—99. pag.). 13 BKML KV Körlevelek jk. 1737—1754. 60. pag. 14 PML NkV Prot. Current. 1738—1745. 95—90. pag.