Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951

Újabb jellegű tennivaló is hárult az intézetre a Kecskeméten és külterületén gyermekek közt fellépő mikrosporiasis járvány kapcsán. Természetes volt, hogy az adódó feladatot a nemibeteg-gondozó intézetnek kellett elvégezni. Összesen 282 eset fordult elő. Dr. Somogyi Zsigmond javaslata alapján a thallium aceticum oxydulatum megfelelő adagolásával bekövetkező epiláció által sikerült a járvány felszámolása. Az ügy sok járványtani tanulsággal is szolgált.

26 Az Országos Közegészségügyi Egyesület Antiveneriás bizottságának élén Dr. Neuber Ede, mint a bizottság elnöke és országos viszonylatban a nemi betegségek elleni küzdelem miniszteri biztosa buzgólkodásával és irányításával most már országos üggyé váltak ezen küzdelmek : a nemibeteg-gondozó intézetek ügye. Akkor még az értekezlet ismeretlen fogalom volt, tanácskozás tanácskozást követett az intézmény megfelelő elhelyezéséről. A terv az volt, hogy a külső kórházi telep mellett levő, első világháborúból visszamaradt barakk épületek a városi mérnöki hivatal felmérése szerint használható állapotban vannak, s azokat a Cserepes kórház mellett a Hornyik János utca és Luther köz sarkán levő telken kellene felállítani. Már-már eldőlt a barakképületek elhelyezésének kérdése, amikor új terv látott napvilágot. Mégpedig az, hogy össze kell kötni a nemibeteg-gondozó intézet végleges elhelyezését a tüdőbeteg-gondozóintézettel együtt, közös épületben. Kialakult az „egészségház" fogalma. Közben egyre-másra születtek a kórházépítési tervek is. Dr. Cserey-Pechány Albin kórházigazgató elképzelései, tervei között a bőr- és nemi beteg osztály is szerepelt. De a tervek még évtizedekre csak tervek maradtak. A város részéről akadt azonban olyan elképzelés, hogy az Egészségházat az akkoriban üressé vált Katona József és Bánk bán utca sarkán levő, Katona József egykori szülőháza helyén levő házban helyezze el. Ódon, állagában megviselt, alacsony, kis alakú, kevés helyiséggel bíró épület volt ez. Még nagy költséggel járó újjáépítés és átalakítás után sem lett volna alkalmas két intézmény részére, egészségügyi célokra teljességgel alkalmatlannak találtuk.

27 1935. augusztus 6-án a város rendkívüli közgyűlése lelkes egyhangúsággal szavazta meg az új kórház felépítéséhez szükséges költségeket, azonban a harmincas évek gazdasági válsága jó időre elodázta az építési tervek valóraváltását. — Kevesebb költséggel olyan betegellátási formát kellett tehát támogatni, mellyel azért némi sikert és eredményt lehet elérni.

28 26 Dr. NAGY György: Mikrosporiasis járvány és annak thalliumos leküzdése Kecskeméten. Budapesti Orvosi Újság, 1938. 32. és 33. sz. 27 Dr. NAGY György: Kecskemét egészségházának elhelyezése. Kecskeméti Közlöny, 1935. 241. sz. 28 Dr. NAGY György: Miért kell az új közkórház? Kecskeméti Lapok, 1935. 30. sz. uö.' Milyen legyen az új közkórház? Kecskeméti Lapok 1935. 32. sz. uö.: Hol legyen az új közkórház? (kéziratban).