Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

szakirodalmunkat az erdélyi közművelődésnek köszönhetjük, továbbá 1780tól magyar nyelvű hírlapjaink megjelenésének az orvosi irodalom ugrásszerű megszaporodását.

24 A párizsi anatómus, Petrus Dionis szakmunkája értékes művelődéstörténeti emlékként hitelesen dokumentálja az orvosi szakirodalomnak Európából történt beáramlását, az egyetemi kapcsolatokat, a föntebb vázolt közvetítők szerepét. Az Amszterdamban 1696-ban megjelent „Anatómia" első tulajdonosa Hermann Boerhaave volt, könyvtárából került Keresztesi József birtokába — a kitűnő diák jutalma, árverezés ( ?) révén — Leydenben 1780-ban, majd Szakáts József nevű korrektorunkhoz 1821-ben (II. tábla).

25 Muzeális gyűjteményünkből külön foglalkozunk két könyvvel, mivel közvetve-közvetlenül volt közük helyi gyógymódjainkhoz. Az első (III. tábla) az 1612-es frankfurti kiadású Medicina Salernitana (Salernói gyógymód) több, kézzel írt receptet tartalmaz, továbbá még lesz szó érvágási ajánlásainak hazai visszhangjáról. Részletesebben szólunk Weszprémi István szakmunkájáról (IV. tábla), mivel az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel művelődéstörténeti szempontból. Elöljáróban fölhívjuk a figyelmet két külső körülményre ez utóbbi könyvvel kapcsolatban. Először a szép nyomtatvány címlapjának harmadik sorában látható betűk föltűnő hasonlóságára Misztótfalusi Kis Miklós nagy antikváihoz, mely hasonlóság természetesen következik a híres magyar tipográfusnak Oxfordba került betűkészletéből, angliai fogadtatásából.

26 Szólunk másodszor a könyv páratlan ritkaságáról. Értesülésünk szerint nem tud a könyvről London, ahol megjelent, sem pedig a Weszprémi hagyatékát gondozó Debrecen ; egy példány van a heidelbergi egyetemi, egy másik az Orsz. Széchényi Könyvtárban (Welcome Institute for the History of Medicine Library, London; Magyary-Kossa : Magyar orvosi emlékek). A könyv címe jó magyarsággal: „Pestisoltási kísérlet", s a könyv elhíresedett mindjárt megjelenése után úttörő jellege miatt. A korabeli szakirodalom szerint „egy Londonban élő híres magyar orvostól. . . pestisoltási kísérletéről (von einem berűhmten Artzte in London Stephan W. aus Ungarn . . . Versuch von Einpfropfung der Pest)" nagyon jó eredmények várhatók. Hétköznapi gyakorlatban azonban Weszpréminek a pestises nyirokkal 24 A Magyar Kurir 1803. évi toldalékában említi a kunszentmiklósi „T. Virág Mihály Ur" nevét: nála lehet megrendelni a híres bécsi szemorvos, G. J. Beer „Gondviselés az egészséges és gyenge szemekre ..." (Bécs, 1805.) c. könyvét, mely megvan könyvtárunkban. A fönti hírlap 1791-es tudósítása után még a könyvkötő (compactor) közvetítésével került hozzánk a kecskeméti orvos, Zay Sámuel műve. 25 H. Boerhaave (1668—1738.) a leydeni egyetem nagy hírű orvos-kémia tanára volt. Keresztesi J. (1748— 1812.) a Veszprém megyei Szalacson prédikátorkodott. Szakáts J. szalacsi illetőségű. 26 JAKÓ Zsigmond (bev., jegyz.): Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bukarest, 1974. 30—1. 1