Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970
4. A körzeti orvosok tehermentesítésére, illetve a csecsemő- és gyermekorvosi ellátás minőségének javítása érdekében 1960-ban megkezdődött a városokban a körzeti gyermekorvosi hálózat kiépítése. 1964-ben 7, 1966-ban 9, 1970-ben 16 gyermekorvosi körzet volt a megyében. 16 Az általános körzeti orvosi rendelők mindezeknek az intézkedéseknek ellenére igen zsúfoltak voltak. A betegforgalom 1959-től rohamosan emelkedett. 1961-ben tízezer lakos közül 120 kereste fel a körzeti orvost naponta, 1964-ben 144. Ez azt jelentette, hogy egy háromezres lélekszámú körzetben az átlagos napi betegforgalom 45 volt, négyezres lélekszámnál pedig — a 60as évek közepéig voltak ilyenek a megyében — 60 beteget kellett ellátni a napi 4 óra rendelési időben. 3. táblázat A körzeti orvosi ellátás alakulása Bács-Kiskun megyében 1959—1964. 7 Év Az orvosi körzetek Az egy körzetre jutó lakosok Betegforgalom Ezer lakosból naponta megjelent Év s z á m a Betegforgalom BKm Ország 1959 175 3 354 1 722 486 9 13 1960 175 3 325 1 885 115 10 13 1961 175 3 304 2 072 480 12 14 1962 180 3 161 2 318 953 13 15 1963 182 3 126 2 323 649 14 15 1964 187 3 026 2 486 003 14 15 Az egy orvosi körzethez tartozók száma csökkent, de a rendelők forgalma számottevően emelkedett. Tovább nehezítette a körzeti orvosi ellátás javítását az, hogy a megye lakosságának 30—35%-a külterületen élt. A tanyán élők aránya 47 körzetben 50%-os volt, de előfordult a 80—90%-os arány is. A körzeti orvosi rendelők felszereltsége sem volt megfelelő. Az országos adatok szerint a 60-as évek elején a körzeti orvosok 53,1 %-a rendelt közületi rendelőben. Bács-Kiskun megyében csak 35,5, a falusi körzetekben pedig mindössze 15,9%-uk. 18 A körzeti orvosok munkafeltételeit az 1965. évi állapot szerint mutatja az alábbi táblázat : 16 Uo. és az 1966. VIII. 2-i, valamint az 1970. VI. 14-i ülés jkv-éből. 17 Vb jkv. 1965. V. 25. 18 Uo.
