Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

kivételével a felszabadulás előtt kötelezően elrendelt védőoltás nem volt.

55 Az 1930. évi nagy diftéria járvány után a város egyik magán orvosa a sajtó nyilvánossága előtt vetette fel a védőoltások bevezetésének szükségességét. A kérdés körül éles vita kerekedett, a magánorvos javaslatát a hatóság elleni vádaskodásnak fogták fel. „Védőoltásra nincs szükségünk már azért sem, mert a diftéria gyógyításához biztos szuverén szerünk van, mint a difteritis szórum, csak az a fontos, hogy megfelelő adagban és kellő időben, közvetlenül a diftéria megbetegedéskor rögtön alkalmazzuk."

56 A vitára dr. Táby József városi tisztiorvos is reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fertőző betegségek kötelező bejelentésére vonatkozó rendelet értelmében : ,,a diftériában szenvedőt vagy erre gyanúsat is köteles az orvos, lelkész, valamint a tanító, sőt szülésznő is bejelenteni a hatóságnál. A hatósági orvos ilyen esetekben köteles a beteget azonnal felkeresni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A rendelet — írja dr. Táby — védőoltásról nem tesz említést, ha ennek szükségét látná elrendelné, mert az államnak bizonyára érdeke annyira, hogy gyermekeit megmentse, mint egy magánorvosnak."

57 Dr. Swarcz Lajos, a kérdést felvető magánorvos, terjedelmes, egész oldalas cikkben válaszolt, leírva a védőoltások eredményességét, s nyilvánosságra hozva azt is, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet bármilyen mennyiségben biztosítana, díjmentesen, oltóanyagot a hatósági orvosok számára. A diftéria ugyanis, oly hirtelen lép fel, ,,hogy az a gyermek aki este még vígan játszik, éjjel hirtelen rosszul lesz, ós bár reggel a tanyáról behozzák [ ] délutánra halott."

58 A rémítő betegség az 1930-as években már régi ismerőse volt a félegyháziaknak. Móra István szívbemarkoló novellájában örökítette meg a „rettenetes angyal", a diftéria aratását: „Van a mi alsótemetőnknek egy húszesztendővel ezelőtt nyitott parczellája, amelyben szélesebbek a sírok mint hosszúak. Két, három, négy kicsi testvér csicsikál mindenik alatt. Olyan is van egy, ahol hategytestvér bogárkát földeltek el. Egyetlen egy télen betellett az egész újon hasított nyilas."

59 Megdöbbentő, hogy ilyen előzmények után a védőoltások szükségességéről még vitázhattak. 1931. áprilisában mégis megpróbálkoztak a védőoltásokkal, de megfelelő propaganda, s az oltások hatékonyságát megkérdőjelező sajtóvita hatására csak 150 gyermeket jelentettek be a szülők, ebből ténylegesen 90 gyermek 55 Diftéria elleni védőoltás 1938. év óta, himlő elleni 1876 óta kötelező. 1980. január l-től himlőmentes a föld! A kanyaró elleni védőoltást 1969-ben, a hastífusz elleni védőoltást 1953-tól, a tuberkolózis elleni védőoltást 1958tól vezették be kötelező jelleggel. 56 A diftériáról — Félegyházi Közlöny 1931, január 11. 57 Védekezés a diftéria ellen — Félegyházi Közlöny 1931. január 25. 58 DB. SWARCZ Lajos: Válasz a diftériáról szóló közleményemre tett megjegyzésekre — Félegyházi Közlöny 1931. január 25. 59 MÓRA István: Hazaemlékezések. Szerk. Péter László. Szeged, 1979. — Síró seb — című novellája 15. p.