Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

a Tuberkolózis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága jogutódaként Tuberkolózis Elleni Országos Szövetséget alakítottak.

47 A szövetségnek helyi bizottsága nem alakult. 0/ /00 532 TBC halálozás 10 000 lakosból KISKUNFÉLEGYHÁZA t57 Г

59 ORSZÁGOS év A tuberkolózis elleni küzdelem sine qua non-ja : minden rászoruló betegnek gyógyintézeti elhelyezése. Az ideális az lett volna, ha legalább a gyógyintézeti ágyszám egyenlő' az évenként tuberkulózisban elhaltak számával. Ezt a kormányzat nem vállalta, hiszen a 17—18 000 beteg számára alig állt rendelkezésre 7000 ágy.

48 Kiskunfélegyházán sem közkórház, sem rendelőintézet nem volt. 1936 — óta két magánkórház működött a városban, de ezek nem szolgálták a tuberkulózisban szenvedők ellátását, sem felszereltségük, sem a kórházak díjszabása nem felelt meg a tbc-s betegeknek. 1941-ben már 25—30%-os a város tbc. fertőzöttsége. Pest vármegye alispánja 9525 pengőt ajánlott fel tüdőbeteg-gondozásra, de ez a pénz kevés volt, a város pedig nem tudta kiegészíteni.

49 Szentkúton ebben az időben már tartottak tbc-szűrést, a tisztiorvosi rendelő részére azonban csak 1942-ben vásároltak egy röntgen készüléket. 47 A Tuberkolózis Elleni Küzdelem Országos Bizottsága 1926-ban kezdte meg működését. Keretén belül orvosi és propaganda bizottság szolgálta a gümükór megelőzését. 48 SCHÜTZ Ottó : A tuberkolózis megelőzése és a közigazgatás — A mai magyar egészségügyi közszolgálat. Bp. 1942. 624—625. p. 49 BKmL—Kkfh. To. jelentése Dr. Petrányi Győző közegészségügyi felügyelőnek. — 719/1941. eü. sz.