Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

jelentősége volt az 1926. évi VII. tc. megjelenésének, a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról. A törvény kiemelten kezelte az Alföld tanyai körzeteinek iskolával való ellátását. Klebelsberg kultuszminiszter 1926. március 2-án, a tervezett 20 tanyai iskola és 19 tanítói lakás építésére, az építési költségek felét államsegélyként, felét kölcsönként biztosította a város számára. 1929 januárjára elkészült 8 iskola és háromnak az építését megkezdték.

8 A tágas, világos nagyablakos iskolák nemcsak a gyermekek egészségügyi körülményeit javították, helyet adtak a tanyai orvosi rendeléseknek, a felvilágosító előadások megtartásának, s így közvetve az egész tanyai lakosság érezte jótékony hatásukat. A megfelelő ivóvíz biztosítása tanyán és városon, elemi és felsőbb iskolákban egyaránt megoldatlan volt. A többnapos, állott, hordóban vagy más nyitott edényekben tárolt vízből, a tanulók közös bögréből ittak, ezzel is előidézve a fertőzések terjedését. Az iskolák közegészségügyi vizsgálatainál, még a viszonylag jól ellátott városi főgimnázium esetében is visszatérő problémaként jelentkezett, az ivásra alkalmas víz hiánya. 1928-ban a tisztiorvosi jelentés megdöbbentő, de korántsem új keletű tényeket tárt a tanács elé. „A főgimnázium vize ivásra alkalmatlan. Az udvari víztartó aknába esőzéskor befolyik az udvari szennyes víz. Az akna arra a helyre van építve ahol évtizedeken át az árnyékszék emésztő gödre volt. A padláson levő tartály és csővezeték rozsdás és fertőzött."

9 A tanyai iskoláknál a gyermekek ivóvízellátását ásott kutak szolgálták. Ezek részben a helytelen megépítés, részben a környezet nem megfelelő rendezettsége miatt folyamatosan szenynyeződtek. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1942-ben mind a 34 tanyai iskola ivóvizének vegyi és bakteriológiai vizsgálatát elvégezte, s köztük ivásra alkalmasnak egyet sem talált.

10 Tehát iskolában és otthon egyaránt egészségtelen körülmények között élt gyermek és felnőtt. Zsigmond Konrád, aki hosszú ideig volt vidékünkön tanyai tanító, írta: ,,Télen a szegényebb paraszt hajléka valódi melegágya a ragadós nyavaják különböző fajtájának. A szűk házba szorul össze a család. Az amúgy is apró ablakokat rongyokkal tömik be és fűrészport gyömöszölnek a nyílásokhoz, hogy a hideg be ne jöjjön, a meleg meg ki ne mehessen azokon. Az ágy alját krumplival rakják meg, mely már itt ott csírázik is. A hordós savanyított káposztát beteszik az ajtó mögé, hogy odakint be ne fagyjon. A lé csak úgy habzik rajta. A kemence fölött húzott zsinegen száradnak a kimosott ruhadarabok. Ugyancsak a házban keltetik tél utolján az apró csirkéket is szakajtó-kosarakban. A falakról szinte csorog az 8 BKmL—Kkfh. Polgm. Hiv. iratai 13/1929. alapszám. 9 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1928. augusztus 21. 10 BKmL—Kkfh. Polgm. Hiv. iratai 15.215/1912. kig. sz.