Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

évi Főbírói számadás: „Öt házakban lévő egész Divisio(!) Isputállyában az betegek alatt elrohattak 4 szalma Zsákok és 14 Lepedők ..." Mást aligha mondhatott volna róla jeles tudósunk a XVIII. század végén, mint :,,... Ispotállyá is vagyon (ti. Kunszentmiklósnak)"

11 Mivel egyre szaporodtak a francia háborúk invalidusai, Jászberény ott akart központi ispotályt építeni, itthoni vélemény szerint azonban „minden Communitas az maga Szegényeiről viselne gondot, ... és valamint edig, ugy ezutanis Amaga gyámoltalan szegényeiről gondot visel."

12 Nem lehet megállapítani, mikortól lett'ispotályunk egyúttal „szögényház", csak annyit, hogy 1816. jún. 23-án kérte tanácsunk: ne kelljen beküldeniük a (kiskun) kerületi ispotály építésére gyűjtött pénzt, mivel ő maga szintén szándékozik ilyent építeni. A legszegényebb helybeli sem lenne hajlandó elmenni a halasiak gondviselése kedvéért; különben pedig az itteni lakosság szép összegeket ajánlott föl 1813-tól kezdve építkezés céljára. Az anyagiak biztosabb fedezése céljából megteremtették 1828-ban a hivatalos „Ispotály Cassa"-t, megbízták kezelésével az árvagyámot. Bevételét biztosították a szerződések, egyezséglevelek után fizetendő százalékos levonások, valamint az „örök be vallásoktól (ti. a hagyatékok után) fizetni szokott egy v(-áltó) forintoli egy pénz (ti. 1 krajcár)". Az ösztövérnek tűnő kórházi pénztári jövedelem, ill. tőke végeredményben mégsem bizonyult jelentéktelennek a továbbiakban, mivel biztosítékra kiadták kamatozó kölcsönbe a rászorulóknak. (Bank még nem működött.) A kamatjövedelmekkel megnövekedett tőkét pedig tartalékolták ínséges időkre, sommás bevásárlásokra.

13 1854-ből van egy hiteles kimutatás kórházi gazdálkodásunkról: „21 073 ft . . . tőke utáni kamat s egyéb jövedelem 1 448 ft . . . v. cz. (ti. váltó cédulában), ebből 1851-ben 20 egyén ápolására kiadatott 693 ft . . ,"

14 1859-ben határozta el közgyűlésünk egy háromágyas új kórház fölállítását a szegények, átutazó idegenek meg a katonák ápolása céljából a cs. kir. jászberényi főkapitány 1184. sz. leiratának megfelelően. Épületet végeredményben id. Boros Sándor képviselő adott községünknek ingyen, s ebben fektették a betegeket egészen századunk elejéig. 11. VÁLYI András: Magyar Országnak leírása. 3. köt. Buda, 1796. 390. 1. 12. 1799. jan. 11-i jk. 13. ,,A' helybeli kóroda . .. megkívántató pokrocz, és paplan bevásárlására Horváth József tanácsnok Pestre" utazott (1849. dec. 26-i jk.) 14. PALUGYAY: i. m. 271. 1. Ugyanott található az egész Fölső-Kiskunság kórházi számadása: kamatozó tőke egyéb jövedelem kiadás 1851-ben Fülöpszállás 8 298 váltó f. 802 v. f. 8 ápoltra 224 v. f. Lacháza 12 682 váltó f. 1 135 v. f. 1 ápoltra 6 v. f. Szabadszállás 13 507 váltó f. 823 v. f. ? ápoltra 778 v. f. 2 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 17