Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

1867. okt. 1-i Közgyűlési jegyzőkönyvünkben dr. Técsy József, az akkor már járási főorvos kifogásolta kórházunkban a koldusok, betegek együtt való gondozását, kérte elkülönítésüket, kút ásását az udvaron. Ettől kezdve szinte állandóan szerepelt jegyzőkönyveinkben új kórház építésének terve, mivel sokba került községünknek a szegények ápoltatása a pesti Rókus Kórházban. íly előzmények után épült meg az epresi Eliza Kórház gróf Nemes Nándorné 30 ezer koronás alapítványából századunk elején, (a régi ugyanis az alszögi isztrongák mellett volt, tehát a vasúthoz vezető út mostani szélső házai tájékán). Végül kiegészítésként közlünk két dokumentumot egykori munkahelyi sérültjeink szomorú sorsáról. 1799. dec. 10-én bepanaszolta Erős István mészkeverőt Lekner Péter kőműveslegény, mivel az előbbi a mészkeverő vei úgy megütötte, hogy ,,azonnalaz Orra bé jukadván ábrázatjárolis az Hús majd csak nem aljakára fordult, ugy hogy már most Borbély Cura alatt kéntelenitetik magát tartani ..." A tanúkihallgatás aztán tisztázta, hogy részegen ment munkába a kőműveslegény, s „őket téglavalis hajigálta, mellyet csak ugyan nem szenvedhetvénn" kénytelenek voltak megverni. Nos, a végén Erősnek meg kellett téríteni az 5 forint gyógyítási honoráriumot, de semmi más egyebet, mivel a sértett nem helybeli (Extránens Személly). Ha lehet, még szánandóbb volt a mezőgazdasági szegődményes sorsa: „Május . . . Harmadik béres Pista meg betegedvén 14

a Máj helyette ganét (ti. tőzeget) vágott Mátyás Tót ember . . . 20

a senki nem volt helyette. 21

a szinte senkisem. Beteg volt egész Junius 20

alg . . . amitől fogva bé vétetődik a' dolga." (Bejegyzés a Debreczeni kalendáriumba 1842-ben.) Gyógyszertár Saját létesítményünk alapításának idejét két időpont közé kell elhelyeznünk. 1771-ben megállapította a helytartótanács, hogy egyetlen patika sincs a Jászkunságban.

15 1824-ben 278 gyógyszertár volt az egész országban, ebből 4 a Jászkunságban: Jászberényben, Halason, Félegyházán és Kunszentmiklóson.

16 Nem lehetett még 1793-ban sem, mert akkor előlegezett városunk 150 rhenus forintot patikaszerekre a szabadszállási kirurgusnak, Szujkó Jánosnak, aki különben Halason kezdte szolgálatát 1778-ban. 15 LINZBAUEB. X. Ferenc: A m. korona országainak nemzetközi egészségügye. 1—2. k. Pest, 1868. 2. k. 577. 1. 16 Kedveskedő. 1824. 193—200. 1. — Csaplovics János: A magyarországi patikákról. — Tud. Gyűjtemény. 1822. II. említi Kunszentmiklós patikáját