Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

egyházi közönséges (ti. köz-) földön teremni szokott Széksó Seprés" jogát 70 rhénus forintért, valamint 30 véka „Jóféle Széksó" természetben való beszolgáltatásáért a városi háztartásba. A következőkben aztán szemünk előtt bontakozik ki a szóksóban rejlő üzleti lehetőség. 1828. márc. 29-i jegyzőkönyvünk foglalkozik Jakab Márton szappanfőző kisiparos ügyével, aki Szabadkáról költözött ide tanácsi engedéllyel, megépítette katlanait, mégsem kezdhette meg a főzést, mivel elparancsolta innen zsidó vallása miatt a jászberényi közgyűlés. 1836-ban aztán Hakker Rudolf bérelte ki régi serházunkat szódafőzés céljára, társult Baky Ignáccal, és 1844-ben már Kerekegyházán is volt „Széksógyár", mely utóbbinak egész meggyőző évi fűtőszükséglete: 400 öl fa. Vannak föl jegyzéseink mosatásról; 1799. márc. 2-án a kerületi táblabíró (Palatinalis Assessor) meghagyta: „az béresekis az gyanús házaknál ne mosassanak, és ott ne tartózkodjanak, hogy az ily botránkoztató élettel másokat né botránkoztassanak." Megnyugtatónak látszanak a személyi tisztálkodásról árulkodó bejegyzések: több értesülés „feresztős tekenő" kölcsönzéséről. Zay István 1796. évi kalendáriomából idézzük a fürdőzés örömét: „21 May dél után a' Kisrót szélbe ásatott ujj gödörbe megfürdöttem . . . Orbán napján igen nagy meleg volt, fürdeni ki tsalt ... 27. Fördöttem . . . l

a Juny mint egy három óráig voltam a' ferdőbenn egy végtibenn ..." Egy két évvel előbb beküldött újsághír árulja el, mennyire túlbecsülik egyesek úszási képességüket: „Pozsonyból, Júniusnak 21-dikén. Tegnapelőtt temettek itt el. . . egy Református Iffjat, a'ki ide Kún Sz.Miklósról jött törvényt tanulni; de szerentsétlenül a' Dunába fúlt ..." — írja a (pozsonyi) Magyar Hírmondó 1794-ben. Hasonlóan a fürdés áldozatait gyászolja deákkántusunk búcsúztatója a Kunszentmiklósi énekeskönyvben 1797 táján: „Jaj, nints az életben semmi gyönyörűségünk, Mert itt az Ég, Tűz, Föld, és Víz mind ellenségünk. Kivált a' viz, melly sok ezret nyelt mélységében, Temetvén véletlenül lágy temetőjében. Nints most élő Ember annyi, mit a' Tenger A'mennyit amott, 's itt nyelt mélységében. Vizeknek mélly árkai, már telly etek be, Ne árasszatok Könyvet több Szülék szemekbe. Sz:Miklós Fiai, ama Gyászos tó vizet Kerullyétek, mert látjátok, hogy miként fizet. Oh éltünknek Attya, több Anya magzattya E vizben más izben, adjad, ne hallyon!"