Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

dig az orbánc eseteket is. Később, illetve esetenként még egyéb betegségeket is kiemel. Az országos adatok általában magasabbak, mint a tisztifőorvos által közöltek (23—34. sz. táblázatok), ennek oka az orvosi ellátótság, illetve az adatszolgáltatás hiányosságaiban kereshető. A heveny, bejelentésre kötelezett fertőző betegségek köre és nemzetközileg meghatározott sorrendje vizsgált időszakunkban megváltozott. Tanulmányunkban az egyes betegségeket az 1933—1936. közötti statisztikai évkönyvek sorrendjében vizsgáljuk. Kiütéses tífusz (23. sz. táblázat). 1924. évi fellépése nagy riadalmat okozott, mint a tisztifőorvos jelentette a járványt Lajosmizséről a ,, Cigány városiba hurcolták be, de sikerült ott lokalizálni. A cigányvároson kívül csak a szomszédságában levő szatócsüzlet két lakója kapta meg a bajt.

120 Az újságok jóval részletesebben foglalkoztak az üggyel. A Kecskeméti Közlöny írta meg, hogy nagyszabású köztisztasági razziát tartottak a Cigányvárosban. Az akcióban 30 katona és 43 rendőr vett részt. Kiürítették, majd kitakarították a putrikat, mindenkinek meg kellett fürödnie és a férfiakat kopaszra nyírták. Az akcióra azért volt szükség, mert a lajosmizsei kiütéses tífusz járvány oly mértékű lett, hogy a községi orvos is belehalt.

121 Április 24-én jelentették, hogy fertőtlenítették a piarista gimnáziumot és a lajosmizsei diákokat vesztegzár alá helyezték. A járvány terjedését mégsem sikerült megakadályozni, április 20-án, május 8-án és 14-én jelentett az újság egy-egy megbetegedést, majd újabb razziát követően 5 beteget találtak. A minisztérium dr. Roxer egészségügyi főfelügyelőt küldte ki az óvintézkedések felülvizsgálatára. Végül a május 27-i jelentés szerint két hétre lezárták a cigány várost. Rendőrkordonnal vették körül és senki sem hagyhatta el a területét, a lakosokat a város táplálta (560 majd 599 személy kapott ellátást). A cigányok azonban mindent megpróbáltak, hogy megszökhessenek. A tisztifőorvos július 30-i jelentésében említette, hogy a katonák egy asszonyt agyonlőttek, mert át akarta törni a kordont.

122 A vesztegzárt június elején oldották fel és az újság 27-én jelentette, hogy a járvány megszűnt. Hastífusz (24. sz. táblázat). A betegség majdnem minden nyáron és ősszel fellépett Kecskeméten. A tífusz fertőzések legfőbb oka víz fertőzöttségében kereshető, ezért elsősorban a szennyvizek elvezetését, a csatornázás megjavítását és legfőként a jó ivóvíz biztosításának fontosságát hangsúlyozták.

123 1931-ben a közgyűlésnek jelentette a tisztifőorvos, hogy nagy port vert 120 Közgyűlési jkv. 1924. június 28. 121 Kecskeméti Közlöny. 6. évf. 85., 90. sz. 1924. április 11., 17. 122 Közgyűlési jkv. 1924. július 30. Tisztifőorvosi jelentés. 123 Közegészségügyi feladataink. Dr. Gerlóczy Zsigmond előadása. 171—180.1.