Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

fel a szegedi tífuszjárvány, melyet a városföldi tejgazdaságból szállított napi 80 liter tej okozott, ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kecskemétre kerülő napi 40 liter semmi bajt nem idézett elő.

124 A vizsgált időszakban a legtöbb, 200-nál több megbetegedést 1932-ben jelentették. A legtöbb halálozást 1928—1932 között okozott. A tisztifőorvosi jelentések szerint 1928— 1932 között az öt év alatt 578 eset fordult elő és meghalt közülük 93 személy, ezen időszakban tehát 16%, vagyis nagyon magas volt a betegség halálozási aránya (letalitása). 1934-ben Alsószéktó-Szeley faluban jelentkezett a betegség, de a falu összes lakóit beoltották ,,tífusznyirokkal" s így sikerült a baj továbbterjedését megakadályozni.

125 1935-ben tífusz-bacilusgazda kutatás folyt a városban. Megvizsgálták az 1927—1934 között hastífuszban megbetegedetteket és az élelmiszer árusítással foglalkozókat. A jelentés szerint 1233 vizsgálatot folytattak, a bel- és külterületeken 4—4 bacilusgazdát találtak.

126 Vérhas (25. sz. táblázat). Majdnem minden évben előfordult néhány vérhas eset is, a legtöbb 1932-ben és 1935-ben. Nagyon súlyos volt a betegség 1930ban, amikor 34 eset közül 13 halálozást okozott, vagyis halálozási aránya nagyon magas, 38,2% volt. A járvány a legintenzívebben 1935-ben lépett fel. Ez volt ebben az évben a város lakóit érő negyedik csapás. A járvány először júliusban ütötte fel a fejét, okát a nagy nyomorúságban keresték, mert amint az újságok írták a gyerekek azt a gyümölcsöt ették, amit más években a disznóknak adtak, az étkezés főfogása volt az uborka és a kenyér, a kenyérleves, mely ,, . . . száraz, penészedő kenyér, leöntve vízzel . . ."

127 A betegség egyre terjedt, pl. augusztusban Ménteleken minden második ember megkapta.

128 Októberben Matkón, Alsószentkirályon, Ballószögben, majd Helvécián terjedt el és tömegesen szállították a tanyai betegeket a tisztiorvosi hivatalba.

129 A tisztifőorvos szeptembertől novemberig egyáltalán nem közölte a közgyűlésen a fertőző betegségek számszerű adatait és az októberi adatok az újságokból is hiányoznak. A különböző források összevetése alapján a vérhas esetek az alábbiak szerint alakultak: július 39 eset 17 halálozás, augusztus 150 eset 31 halálozás, szeptember 89 eset 18 halálozás, október 37 eset, nincs halálozásról adat, november 21 eset 6 halálozás, tehát halálozási aránya a járvány időszakában (4 hónap adatai alapján) 24% volt. A tisztiorvosi hivatal szeptemberben a vérhas főfészkében járványorvost is alkalmazott, a minisztérium pedig kiküldte a kerületi egészség 124 Közgyűlési jkv. 1931. április 27. 125 Közgyűlési jkv. 1934. 239.1. 126 Közgyűlési jkv. 1935. április 27-i és június 26-i tisztifőorvosi jelentés. 127 Kecskemét és Vidéke. 1935. 16. évf. 31. sz. 3.1. 128 Kecskemét és Vidéke. 1935. augusztus 12. 2.1. 129 Kecskeméti Közlöny. 1935. 17. évf. október 23—24. H Bács-Kiskun megye múltjából IV. 161