Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

A javulás azonban nem mutatkozott tartósnak, 1932-ben és 1935-ben ismét ugrásszerűen megnőtt a csecsemőhalálozás aránya.

117 1937-ben részletesen foglalkoztak a kérdéssel, az előző 3 év eredményei alapján. Megállapították, hogy, míg a születések száma nagyjából állandó — bár csökkenő tendenciát mutat —, addig a halálozások, azon belül is a csecsemő és gyermek halálozások száma ingadozó. 1936-ban lényeges javulás következett be, de az összes halottak negyedrésze ekkor is a csecsemők közül került ki és legtöbben, több mint 50%-uk az első három hónapban halt meg. (22. sz. táblázat.). A csecsemőhalálozások okai elsősorban a táplálkozási zavarok (az 1934—1936. évek átlagában 30% körül volt), a veleszületett gyengeség (24% körül) és a légzőszervi megbetegedések (20—21%) voltak. A gyermekhalálozások okai között is a táplálkozási zavarok idézték elő a legtöbb esetet (18—19%), ezenkívül a fertőző betegségek sújtották jobban ezt a korosztályt (16—17%). A helyzet alakulásában — a cikkíró véleménye szerint — lényeges szerepe van az egészségügyi felkészültségnek. Fontos a védelmi munka tervszerű kiterjesztése a külterületekre, amely azonban a gazdasági helyzet függvénye. Az egészségügyi nevelés és felvilágosítás". . . a legfontosabb teendő, mely a nyomorúság között is a tisztaságra való törekvést szem előtt tartatja . . . Ha az újszülöttvéde'met eredményesen szolgálni akarjuk, jobban ki kell építenünk az anya- és terhesvédelem nemcsak egészségügyi, de szociális részét is." Végül azt a reményét fejezte ki, hogy az államosítás — a hatósági orvosi szolgálat 1936. évi államosítása — intenzívebb ós tervszerűbb közegészségügyi munkát tesz lehetővé.

118 * * * A tiszti főorvos, a polgármesteri jelentés keretében, minden hónapban az előző havi járvány helyzet ismertetésével kezdte a beszámolóját. Ebben elsősorban a heveny fertőző betegségek számadatait szerejieltette. 1919— 1925 között 10 féle betegséget soroltak ezek közé. A tisztifőorvosi jelentések nem mindegyikről közölnek számszerű adatokat, mert pl. az influenza eseteket csak nagyobb járványok idején kellett kötelezően bejelenteni.

119 Ugyanakkor 1923-tól jelenti a bárányhimlő és malária adatokat, 1924-től pe117 Ld. 101. sz. 118 Kecskeméti Lapok. 70. évf. 0. sz. 1937. február 7. 2.1. Kedvező halálozási viszonyok Kecskeméten 1930-ban c. cikk. 119 Az 1919—1925. évi népmozgalom. (Mouvement de la population des années de 1919 á 1925. c. francia nyelvű kiadás alapján). Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sor. 74. köt. Bp. 1929. 10 féle betegséget sorolt a heveny fertőző beteségek közé: ázsiai kolera, kanyaró, vörheny, kiütéses tífusz, influenza, szamárhurut, roncsoló toroklob, hastífusz, gyermekek hasmenése, vérhas. Kecskeméti Közlöny. 1920. február 4. 27. sz. szerint a Közegészségügyi Bizottság január 31-én elrendelte az influenza kötelező bejelentését.