Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Vízben való bővölködésünk ellenére sem dicsekedhetünk ivóvizünkkel. Palugyay írja 1854-ben: „A Kis-Kúnság városai elegendő' ivó kutakkal el nem látvák, ugy annyira: hogy melegebb nyarakban alig van 2, 3 egyegy községben, s nem ritkán ezek is a legelhanyagoltabb állapotban."

6 Megjegyzését úgy kell értenünk, hogy kiapadnak kútjaink aszályos időben, hisz azért sokkal több kutat sorolhatnánk föl belterületünkön, akár pedig büntetéssel fenyegetett gazdáikat, ,,a' kik Kúttyaikat a' Városba a' földtől fél ölnyire fel nem rovják (ti. kávát nem készítenek)". A kiapadás oka pedig egyszerűen pénzügyi. Messziről kell szállítani a követ, s ezért alig van kőkút. Nem terem meg ugyan helyben, nem olcsóbb végeredményben a talpfenyődeszka sem, s ugyancsak le kell úsztatni a Dunán, de házilag el tudják készíteni az ezekkel bélelt kutakat. Jobbak a semminél, csak vízhozamuk bizonytalan.

7 Adataink szerint majd annyi szeszt ittak a szentmiklósiak, mint vizet. Mindjárt egészségi okokból nagy az ecetfogyasztás: kánikula idején, járványok alkalmával ezzel — a módosabbak pálinkával — szelídítették a gyalogkutak poshadt vizét. Ugyanígy tekintélyes volt a kedvtelésből fogyasztott bor mennyisége. Tanulságos egy 1799-ben keltezett tanácsi bejegyzés: „Ifjú Szabó Mihály . . . Felségét sokszor elkövetett tsavargásáért, Tsapszékeken való borivásért, dobzódásáért ... a' midőn harmad Napra haza jött volna, . . . meg békózta hogy mig eszére jőne és . . . ki józanodna . . ." Termelőink szabadon iccézhették borukat három hónapig, tanácsunknak pedig jelentős bevételt biztosítottak vendégfogadói, kocsmái, csárdái. Ennyi bor nem termett meg a helybeli szőlőkön, máshonnan kellett pótolni a hiányt. Még jobban jártak, ha Szabadszállásról, az 1815. júl. 23-i tanácsi jegyzőkönyv ugyanis híven megörökítette a Szekszárdról hozatott vörös bor egészségügyi kálváriáját: az idegenben vett bort a kerületi „Physicus (ti. orvos) chemice separálván ... az Universitasnál (ti. a pesti egyetemen) . . . fogja vizsgálóra vétetni", hogy megállapítsák, mennyi köze van a szekszárdi szőlőtőkékhez. Tisztálkodás József nádornak, a jászkunok legfőbb bírájának üdvös rendeletére hivatalból vigyázott a város tisztaságára az utcabíró (Politiae Inspector). A hatékonyság növelése érdekében 1800. febr. 15-i tanácsi határozattal fölosz0. I. m. 05. 1. 7. HORVÁTH Péter: Commentatio de initiis, ae maioribus Jazygum et Cumanorum eoramcpie constitutionibus. Pest, 1801. 243. 1.: „melyről ugyanezen kntat mindmáig talpfás kútnak nevezik (unde idem puteus hodiedum talpfas kút vocatur)".