Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

egyik 2 emeletes melléképületben ambulancia, műtők és orvosi szobák, a másodikban konyha, mosókonyha és ápolónői lakások helyezkednének el. A tervek szerint új melléképülettel 200 ágyasra lehetett volna bővíteni. A sebészetet, a nőgyógyászati, szülészeti és gyermekosztályt kívánták itt elhelyezni. Az építkezés 900 000—1 000 000 pengőbe került volna, de 1935ben nem lehetett megkezdeni, mert a súlyos járványok miatt elmaradt ,,a szokásos 50—60 ezer pengős" befektetési lehetőség.

94 A két háború között az 1935-ös év volt a legnehezebb esztendő a város történetében, négy súlyos csapás is sújtotta a lakosságot. Május 3—5 között —4 és —5,2 Celsius fokra szállt le a hőmérséklet, a szőlő, a barack ós a zöldség ültetvények jelentős része elfagyott.

95 Május 28-án példátlan méretű és erejű jégverés pusztította el a megmaradt termést és jelentős károkat okozott a belterületen is. A város tulajdonát képező épületek közül 645-öt kellett a vihar után kijavíttatni, csak az üveg- és tetőkáraikat 160 000 pengőre becsülték. Az egészségügyi intézmények közül pl. a belső kórházban 248 ablak tört be, a jég szabadon vágódott a szülészeti osztály kórtermébe, ahol a fekvő betegek arcát fel is sebezték a jég és üvegszilánkok, írta a korabeli újság.

96 Ez az esemény is jelentős mértékben hozzájárult az építkezés elhalasztásához. 1936-ban a közgyűlés már egyáltalán nem foglalkozott a kórház felépítésének szükségességével és az ügy megoldása ismét elmaradt, csak a felszabadulás után létesítettek Kecskeméten új kórházat.

97 * * * Az egész korszakban mindvégig kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a népszaporodás eredményeinek. A tisztifőorvos rendszeresen ismertette a közgyűlésen a születési és halálozási adatokat. E téren valóban vezető helyet foglalt el Kecskemét, ami a népszámlálásokból és a különböző összehasonlításokból is kitűnik. (2., 12. és 17. sz. táblázat). Büszkén emlegették 94 Kecskeméti Közlöny. 17. évf. 260. sz. 1935. nov. 21. Hogyan áll a kórház — ügy ? c. cikk. 95 Kecskeméti Közlöny. 17. évf. 102—103. sz. 1935. május 4—5. 90 Kecskeméti Közlöny. A május 28-i jégverés eredményeként a járványkórházban 970 P az elmekórházban 100 P, a belső kórházban 4200 P, a külső kórházban 3500 P, a fertőtlenítőben 200 P értékű üvegkár keletkezett. (17. évf. 128. sz.) Az orvosok kb. 70 embert részesítettek segélyben a vihar után. A város 645 épületének kijavításához felhasználtak 382 000 cserepet, 3000 m

2 palát, 3250 m

2 ablaküveget, (18. évf. 55. sz.) A statisztika szerint a város határában 89 555 kat. hold területet érintett a jégverés és 7781 kárjelentést vettek fel. 34 770 kat. holdon volt teljes, 100%-os a kár, teljesen elpusztult 6754 gyümölcsfa, 7815 hold szőlő, 1437 hold zöldségeskert, 63 hold gyümölcsös (17. évf. 145. sz.) Június 18-án pedig egy újabb jégverés kb. 5000 holdon pusztított. A harmadik csapás volt a nyári kánikula és aszály, mely a megmaradt termést, illetve a másod vetéseket károsította. Június 26-án pl. 36,5 °-t mértek árnyékban de. 11 órakor. (17. évf. 145. sz.) A negyedik csapás volt a bélhurut és vérhasjárvány, melyre még visszatérünk. 97 ENTZ Géza—GENTHON István—SZAPPANOS Jenő: Kecskemét. Bp. 1961. Műszaki Könyvkiadó. 72.1. Az Izsáki-úti volt helyőrségi kórház helyreállítása után itt helyezték el a Megyei Kórházat. Az új kórház csak 1980ban készült el.