Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

Kecskemétet, mint a „gyermekek városá"-t.

98 A szaporodás azonban kizárólag a külterületen következett be. 1910 és 1930 között a belterületen a 15 év alattiak száma 27,9%-al, az összlakosság pedig 1,3%-al csökkent. A külterületi népesség viszont 34,7%-al nőtt a 20 év alatt.

99 A szaporodás üteme azonban a külterületeken is lassult, melynek okát részben a gazdasági válságban, részben az 1932-es és 1935-ös bélhurut járvány által előidézett magasabb gyermekhalandóságban keresték.

100 A sajtóban is érzékenyen reagáltak a születési, szaporodási adatok változásaira. 1937-ben különösen sokat foglalkoztak az előző évek eredményeivel, mert attól tartottak, hogy az „1935. csapásokkal, járvánnyal sújtott esztendő után . . ." jelentős viszszaesés következik be, ugyanis "a rossz gazdasági viszonyok miatt közel 200 családalapítás maradt el", azonban a csökkenés a vártnál kisebb mértékű volt (17. sz. táblázat).™

1 Az egészségügyi problémák közül a tüdővészen kívül a legnagyobb gondot a csecsemőhalandóság nagyon magas aránya jelentette. A probléma nemcsak Kecskeméten, hanem országosan, sőt nemzetközi szinten is megmutatkozott. 1922-ben még 12 európai ország közül 7-ben volt 10%-nál magasabb a 100 élveszületettre jutó csecsemőhalandóság aránya, míg 1932-ben a 12 közül már csak ötben haladta meg a 10%-ot, és mindössze Magyarországon és Romániában volt 18% fölött. 1930—1931-ben majdnem mindenütt az addigi legalacsonyabb szinten állt, ezekben az években Magyarország 15,3, illetve 16,2%-al foglalta el az utolsó előtti helyet.

102 Hazánkban 1932-ben a legtöbb csecsemő hasmenésben, bélgyulladásban (29,9%) és veleszületett gyengeség miatt (28,5%) halt meg.

103 Kecskeméten az 1928— 1932-es évek átlagát tekintve az összes thj. város közül a legmagasabb volt a csecsemőhalandóság aránya (12., 19. és 20. sz. táblázat). 98 Közgyűlési jkv. 1931. 54.1. tisztifőorvosi jelentés. A népszámlálás adatai alapján közli, hogy a természetes szaporodás országos 8,7%-os arányát Kecskemét 11,5%-os arányával jóval felülmúlta s ,,így a gyermekek városa díszítő jelző Kecskeméttől el nem vitatható." 99 Kecskeméti Lapok. 70. évf. 4. sz. 1937. január 24. és 22. sz. jegyzet. 100 Közgyűlési jkv. 1936. április 28. 28. 1. Az 1936. évi helyi népszámlálás eredménye: Kecskemét lakosainak száma: 82 289 fő 1930—1935 közötti tényleges szaporodás: 2 822 fő A jelen levő népességből a belterületen 35 626 fő 43,3% lakik A jelen levő népességből a külterületen 46 663 fő 56,7% lakik 1 km

2-re jut 87,5 lakos A természetes szaporodás volt 3 499 4,4% a vándorlási különbözet 677 0,8% A belterületen volt 5 091 ház a külterületen 9 892 ház összesen: 14 983 ház, tehát 731-el több mint 1930-ban. 101 Kecskeméti Lapok. 70. évf. 4. sz. 1937. január 24. 1—2. 1. 102 Az 1926—-1932. évi népmozgalom. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sor. 97. köt. 19*. 1. A felsorolt országok: Anglia és Wales, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Magyarország, Németalföld, Németország, Olaszország, Románia, Svédország. 103 TJ. o. 21*. 1.