Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

Az 1927-es városi beruházási programban szerepelt az ún. sárga barakk átépítése 80 ágyas tüdőkórházzá, de szeptemberben bejelentették, hogy ez kimarad a tervből.

87 1930. decemberében ismét felvetődött a kórház bővítésének a kérdése, ekkor emelet ráépítésekre tettek javaslatot, de végleges megoldásra még nem gondolhattak.

88 1932-ben a statisztikai évkönyv 230, 1933-ban 382 kórházi ágyat jelentett Kecskemétről (15. sz. táblázat), de ilyen mértékű növekedésnek helyi forrásainkban nincs nyoma. A helyi sajtó hírt adott ugyan a Siesta-szanatórium 1932. évi megnyitásáról, azonban közlésük szerint mindössze 25 beteg elhelyezéséről tudott gondoskodni.

89 A város 1933-ban 5 betegszobával bővítette a járvány kórház at. Itt egy kisebb épület, a hullaház és a jégverem helyére és részben azok anyagából építettek 2 új épületet, de az ágyak számát nem közölték, ez a csekély bővítés azonban nem indokolja az említett változást.

90 Ebben az időben tehát a Cserepes kórházban volt a sebészet, a szülészetnőgyógyászat és a gyermekosztály. Az Izsáki-úti kórházban volt a tüdő- és a belosztály. Az Epreskerti rész az ún. járványkórház, ahol a fertőző osztályokon kívül a nemi és elmebetegek kaptak helyet. Az összesen 260 ágyas kórház időközben meg is kapta a közkórház jelleget és nagysága szempontjából többé-kevésbé meg is felelt a szükségleteknek, de szétszórtsága, korszerűtlen épületei és felszerelése miatt csak nehezen tudta ellátni feladatát.

91 1935-ben terjesztették a közgyűlés elé az új kórház építési tervét, mely korábban elkészült, sőt a telkét is megvásárolták. Felépítésének szükségességét azzal is alátámasztották, hogy a fagy és jégverés kárai miatt rendkívüli mértékben megnőtt a városban a munkanélküliség és az OTI kedvező feltételekkel kínált fel kölcsönt az építkezés céljaira.

92 Az épület tervét Wanner János tervező mérnök készítette és dr. Cserey Pechány Albin kórházigazgató-főorvos külön cikkben ismertette a szaksajtóban is.

93 A 144 ágyasra tervezett kórház 3 épületből állna, hármas funkciójának megfelelően („1. orvosi üzem ... 2. háztartási üzem ... 3. szálloda üzem . . .") A betegágyak túlnyomóan a 3 emeletes főépületben kapnának helyet, az 87 Közgyűlési jkv. 1927. április 30. 131. sz. és szeptember 30. 328. sz. 88 Közgyűlési jkv. 1931. január 28. Tisztifőorvosi jelentés. 89 Kecskeméti Közlöny. 15. évf. 1. sz, 1933. január 1. 90 U. o. 15. évf. 1933. 13. sz. 91 Dr. KÉTHY Aladár: A kecskeméti megyei kórház fejlődésének története. Bács-Kiskun megyei Kórház évkönyve 1962. Kecskemét, 1902. 23.1. 92 Közgyűlési jkv. 1935. augusztus 0-i rendkívüli közgyűlés 118. sz. határozat. Itt kell megjegyeznünk, hogy Kecskemét város a gazdasági válság éveiben már ezt megelőzően eladósodott, összesen 19 különböző banknak, intézménynek tartozott, több mint 8 millió Pengővel, ebből pl. 190 000 angol font, 118 000 dollár és 1 889 000 svájci frank tartozása volt, a Kecskeméti Gazdasági Vasútnak pedig 50 000 P volt az adóssága. 93 Magyar Kórház. 4. évf. 12. sz. 1935. dec. 375—382.1.