Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

Tanács vezette az ügyeket ... 1922. márciustól kezdve választás alapján nyert megbízás útján."

79 Beszámolójában a „Népjóléti intézmények" fejlődésére is kitért : a 120 ágyas ( !) városi kórházat 200 ágyasra fejlesztették és 5 orvost alkalmaztak. Folyamatban van a gyermekosztály létesítése is.

80 Berendeztek egy műtőt, röntgen, hőlég- és kvarc-laboratóriumot. 1920-ban 1546, 1923-ban 1942 beteget láttak el. (16. sz. táblázat) Mint a tiszti főorvos jelentette, 1924. decemberében minisztériumi és egyetemi tanárokból álló bizottság vizsgálta felül az átalakított kórházat, hogy megfelel-e a modern követelményeknek és alkalmas-e szigorló orvosok gyakorlati kiképzésére. A bizottság erre alkalmasnak találta.

81 A kórház azonban nem felelt meg a növekvő igényeknek, ezért tovább bővítették. 1925. novemberében az Izsáki úti volt katonai kórházban létesítettek egy 60 ágyas részleget, 1926-ban pedig úgy határoztak, hogy 100 ágyasra bővítik és a tuberkulotikus, nőgyógyászati és bujakóros osztályt helyezik el benne.

82 1931-ben határozta el a közgyűlés, hogy Kecskemét város „nyilvános jellegű kórházát" „közkórházzá" nyilváníttatja, mert rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel.

83 1926-ban egyenlőre ideiglenes jelleggel szervezték meg a szülész-nőgyógyász főorvosi állást. Az indoklásban elmondták, hogy az osztály eredetileg 18 ággyal létesült, de 1926-ban már 46 ággyal rendelkezett. 1925-ben 56 szülészeti ós 73 nőgyógyászati műtétet végeztek a 211 szülésen kívül. A betegek az össz kórházi betegszámnak kb. 1/3-át tették ki.

84 A főorvosi állás véglegesítése, illetve minisztériumi jóváhagyása csak 1927-ben, január 1-i hatállyal történt meg.

85 1931-ben határozták el a kórboncnok-főorvosi állás szervezését, mint a határozat indoklásában elmondták a kötelező bakteriológiai vizsgálatokat a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara bakteriológiai intézete végezte, majd ennek megszűnése után a budapesti Közegészségügyi Intézetbe kellett elküldeniük a leleteket, de az ezzel járó jelentős késedelem pl. diftória esetében életveszélyes helyzetet teremthetett. Az állás szervezését csak 1933-ban hagyta jóvá a Belügyminisztérium és 1934-ben nevezte ki a főispán az új főorvost.

86 79 Közgyűlési jkv. 1924. július 30. Polgármesteri beszámoló. A jelentésre azért volt szükség — mint Faragó Béla th. bizottsági tag hozzászólásából kiderült —, mert a Világ c. „szabadkőműves érzületéről ismert" lapban több támadás érte a város vezetőségét. 80 Közgyűlési jkv. Tisztiíőorvos beszámolója. 1924. november 29. 81 Közgyűlési jkv. 1925. január 31. 82 Közgyűlési jkv. 1925. december 31. és 1920. január 28.14. sz. határozat. 83 Közgyűlési jkv. 1931. 112. sz. határozat. 84 Közgyűlési jkv. 1920. 327. sz. 390.1. 85 50 022—1927. II. sz. NMM. — Közgyűlési jkv. 1927. április 20. 119. sz. 80 Közgyűlési jkv. 1931. 43. sz. 59—01.1. — 1933. 41. sz. 57. 1. — 1934. 77. sz. 139. 1.