Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

vatalhoz tartozott és főfelügyeletét a Th. Bizottság szegényügyi bizottsága látta el. A felvételről a rendőrkapitány javaslatára, a tiszti orvos kereset- és munkaképtelenséget igazoló bizonyítványa alapján a Városi Tanács döntött. A tisztifőorvosnak ellenőriznie kellett a szegény menházban uralkodó állapo­tokat, illetve néhány beteg beutalt részére kórházi ellátást biztosított, ezért szerepelteti jelentéseiben az őt érintő leglényegesebb adatokat. * * * Az első világháború után tehát elég csekély felszerelés és apparátus állt rendelkezésre a hosszú háborútól és nélkülözésektől megviselt lakosok egészségügyi ellátására. A Tanácsköztársaság néhány hónapja alig tudta be­folyásolni az addig kialakult helyzetet. A Tanácsköztársaság bukása és a román megszállás után a városi polgári közigazgatás is csak nagy nehezen állt talpra. Sándor István polgármestert nyugdíjazták, az ügyek vezetését Szombatfalvy-Majthényi Miklós székely­udvarhelyi menekült polgármester vette át. Az első törvényhatósági bizott­sági közgyűlés megtartására csak 1919. december 20-án került sor, azonban augusztus 1-től összegezték az adatokat. Dr. Csabay Géza tiszti főorvos jelentése elég siralmas képet rajzolt az állapotokról: ,,A lakosság nagyfokú lelki törődöttsége, hiányos táplálkozása ós megromlott lakásviszonya miatt főleg a tuberkulózis, a veneriás bajok, az ideg- és elmebántalmak szaporodtak fel, valósággal nagy tömegek hisztériá­ját, félőriiltségi állapotát észlelhettük, majdnem minden embernek meg­billent a lelki egyensúlya, a legtöbb ember csak magával törődött, dolgozni egyáltalán nem akart, szülők elhanyagolták a gyermekeiket s hozzájárulva ehhez az igen nagy tejhiány, magasra hágott a csecsemő halálozás, a zsúfolt lakásokban elterjedtté vált a különben ártatlan, de igen kellemetlen baj, a rühbetegség és a többi, a rossz táplálkozással és tisztátalansággal járó min­denféle bőrártalom." Majd a számszerű adatok közlése után ismertette, nagy vonalakban a megoldásra váró feladatokat : új közkórház, tüdőbetegszanató­rium létesítését, a vízvezeték és lakáskérdés megnyugtató megoldásának szükségességét. 56 A tisztifőorvos minden hónapban a polgármesteri beszámoló keretében jelentette az előző hónap egészségügyi vonatkozású eseményeit a közgyűlés­nek. Adataink legnagyobb részét e jelentésekből állítottuk össze. A jelenté­sek általában ismertették a járványhelyzetet, a népmozgalmi eredményeket, a tisztiorvosi hivatal betegforgalmát, a Fertőtlenítő Intézet és a csecsemő­védőnők tevékenységét. Ritkábban a kórház és a Tüdőbeteggondozó Intézet 50 Közgyűlési jkv. 1919. december 20. A tisztifőorvos beszámolója. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents