Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936
betegforgalmát is közölték. Az adatok némelyike időnként hiányzik, illetve néha részletesebb tájékoztatást is kapunk egyes területekről. A helyi sajtó — ha nem is következetesen — ugyancsak ismertette a tisztifőorvosi beszámoló jelentés adatait, de nem a városi közgyűlés, hanem a Közigazgatási Bizottság elé terjesztett változatát, ez ugyanis kissé bővebb terjedelemben készült ós valószínűleg ennek alapján állították össze az országos kiadványok adatait is. Az országos és a helyi adatok azonban nem mindig egyeznek meg, elsősorban a halálozás és halálokok vonatkozásában. Ennek okát abban kereshetjük, hogy Kecskeméten a többi törvényhatósági jogú várossal ellentétben az orvosokon kívül halottkémek is közreműködtek a halálesetek vizsgálatánál. Általában alacsonyabb volt az orvosi kezelésben részesültek aránya mint a többi városban. (13. sz. táblázat) Az orvosi ellátottság hiánya pedig az adatszolgáltatás megbízhatóságát is befolyásolta. A hatósági orvosok száma az első világháború előtti 5-tel szemben 4-re csökkent és számuk csak az államosítás (1936) után emelkedett. A város az orvosok száma tekintetében is jelentősen el volt maradva, éppen úgy, mint az intézmény ellátottság vonatkozásában. (14—15. sz. táblázat) * * * A legnagyobb gondot az intézményhálózat fejlesztése, azon belül is a kórház bővítése, korszerűsítése jelentette. 1914-ben a katonai szüksógkórházak létesítésével párhuzamosan a felsőkereskedelmi és a tanonciskola helyiségébe az ún. ,,Cserepes"-be költöztették a városi kórházat, míg a járványkórház a korábbi helyén maradt. Mivel az új közkórház felépítése végleg meghiúsult, ezt az elhelyezést véglegesnek kellett tekinteni, ezért 1918—1919-ben berendezését és felszerelését némileg kiegészítették. 57 1919-ben a tavaszi hónapokban pedig sikerült 90 ágyasról 150 ágyasra bővíteni. 58 Ez azonban nem felelt meg az igényeknek, ezért a kórház kérdést a Rudolf-laktanya megszerzésével és átépítésével kívánták megoldani, a Néptanács korábbi határozatával összhangban. 59 A tervet akkor a közgyűlés is elfogadta, sőt a minisztérium is jóváhagyta, megvalósítására mégsem került sor. A kórházakban uralkodó tarthatatlan állapotokkal az újságok is többször foglalkoztak. A Kecskeméti Közlöny írta, hogy nagy a hiány fehérneműben, tisztítóanyagokban, gyógyszerekben és még állandóan bent tartózkodó orvos sincs. 60 A Kecskemét és Vidéke pedig a betegek ellátásával foglalkozott. 57 Közgyűlési jkv. 1914. szeptember 30-án szám nélküli bejelentés és 1918. évi 17. sz. határozat. 58 Közgyűlési jkv. 1919. december 20. A tisztifőorvos beszámolója. 59 Közgyűlési jkv. 1919. 51. sz. határozat. 00 Kecskeméti Közlöny. 2. évf. 42. sz. 1920. február 21. B. A. : Látogatás a járványkórházban és szegénymenházban c. cikk.
