Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században
képpen volt zsíros az akkori tájfajta, ha megkapta takarmányát. Csakhogy nem kapta, ahogy Széchenyi István panaszkodott Hitel c. művében: a hatósági árszabás (limitatio) nem különböztette meg a megfelelően tartott állat húsát a rideg állatétól, ezért aztán nem javította föl eladásra szánt jószágát a termelő. (Ma sem szívesen vesszük meg a csökött állat húsát.) A Kiskunság rendkívüli vadbősége változatossá tette az étrendet. A tilalmi idők kivételével vadászták a nyulat redemptusaink agárral, puskával, a birtoktalanok pedig horoggal fogták meg titokban. ,,Egyéberánt a' madár vadászat mindig szabados" —• hirdette ki a főbíró, s csak azokat büntette meg, akik nem átallották ,,éttzakának idején az Bakerben ladikázni, és Katsákat fogdosni 's lövöldözni". Jótékonyan ellensúlyozta nehéz, zsíros étrendünket beláthatatlan vizeink halállománya a Magyar Kurir 1799. évi közleménye szerint: ,,Ez a' vidék, míg a' Duna árja ki jöhetett, . . . azonközben hala, Tsikja annyi volt . . . , hogy Pestet, Budát e' tartotta. 1786-ik esztendőben Tsintova nevü érből (Bábony alatt — Sz.) a' jég alól 100 mázsánál (1 régi mázsa = 100 font = 56 kg — Sz.) többet húztak ki . . . egy húzással ..." Mindenki kedvére halászhatott tapogatóval, horoggal, csak le kellett adni a zsákmány egyharmadát a városi piacnak. A tésztafélék népszerűségére gondolhatunk tanácsunknak idézett „malosa szőlő, Mondola" bevásárlásaiból, a „Csík mak szűrő" hagyatéki gyakoriságából, „túrús gubárú" szóló egyéni megemlékezésekből, valamint a pékeknek asszonyainkra tett panaszaiból, akik meg akarták akadályozni tevékenységükben a kalácsot áruló piaci kofákat. A porcukor használatát őrizte meg a Kunszentmiklósi énekeskönyv a XVIII. század végén egyik névnapi köszöntőjében: ,,Egy két Olasz sütemény, Szilvás vagy mákos lepény, Ősz tortáta havas háta Tisztelkedjen, kedveskedjen, Míg az időből ki nem marad" Végül a tejtermék nemcsak fontos élelmiszer, hanem ugyanúgy bevételi forrás a tejhaszon. Erre utal Sebestyén Gábor oskolamester vőfólyi köszöntője az előbb említett forrásban: ,,A' szorgalmatos Gazda Asszony, a' dolgos Feleség gyakorolja minden nap azt a' Tsudálatos Alchimiát, melly szerént még a' birka turot is Arannyá, Koronás Tallérrá, és az aludt telyet is Leopold Márjássá tudja változtatni ..."