Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

A tuberkulózisban elhaltak között volt — a nyilatkozat szerint — 122 földműves, 29 iparos, 7 szellemi munkás, 15 tanuló, 31 háztartási alkalmazott. Mint megállapították az államtól kapott gyógyszer segélynek „legalább a felét tejre, cukorra, tojásra kellene „átváltoztatni". „Ebédeltetési akciókat kellene szervezni."

51 A közgyűlés is foglalkozott a tüdővész leküzdésére irányuló tervekkel. Nyári üdülőtelepeket, erdei iskolákat, nappali üdülőhelyeket akart létesíteni, azonban saját erőből nem tudta vállalni a létrehozásukat s ezért államsegélyért folyamodott. A tervekhez azonban nem kapta meg az állami támogatást, mert az ügyről a továbbiakban nem esett szó.

52 1923-ban a Tüdőbeteggondozó az átalakított belső kórházban nyert elhelyezést, a kvarc- és röntgenfelszereléseket is oda szállították át.

53 1930-ból ismerjük a Tüdőbeteggondozó Intézet szervezeti és működési szabályzatát.

54 Az intézmény hivatalos neve: Kecskemét th. város tüdőbeteggondozó intézete. Feladata a gümőkórban szenvedők felkutatása, kioktatása és a szegénysorsúak rendszeres gyógykezelése. Az intézet köteles a városban működő Tüdő vész ellen védekező egyesülethez „simulni", azon határig míg a tiszti főorvos „helyesnek és lehetségesnek véleményezi",a város polgármesterének rendelkezése és a tiszti főorvos ellenőrzése alatt áll. A polgármester rendelkezési jogát a közművelődési ügyosztály vezetője útján gyakorolja. Az orvosi rendelés ingyenes. A fizetőképes betegek a röntgen és kvarc kezelés országosan megállapított díjának felét, a városi alkalmazottak és családtagjaik pedig ennek a felét fizetik. Személyzete 1 orvos, 2 gondozónő és 1 intézeti szolga. Az intézetet az orvos vezeti, naponta 9—12-ig rendel és délután legalább egy órát fordít a röntgen stb. kezelésre. A röntgen-díjak 1/3-a őt illeti. A gondozónők látogatják a családokat és betegeket és segédkeznek az irodai munkában. Az orvos a X. fizetési osztályba sorolt városi alkalmazott volt. A gondozónő ideiglenes díjnoki besorolást kapott (Ugy látszik, hogy ekkor még csak 1 gondozónőt foglalkoztattak.) A szabályzatot a Közgyűlés csak 1931-ben tárgyalta és 1933-ban hagyta jóvá a Belügyminisztérium. Csak részben tartozott az egészségügyhöz a „városi szegénymenház". Szabályzatát 1880-ból ismerjük.

55 Eszerint az intézmény a rendőrkapitányi hi51 Kecskeméti Közlöny. 15. évf. 1933. 19. sz. 2. 1. dr. Szarvas András nyilatkozata. — 18. évf. 85. sz. 1930. ápr. 12. 4.1. Dr. MÜLLEB, Frigyes : Egészségügyi problémáink c cikk. 52 Közgyűlési jkv. 1921.183. sz. 20 384/1921. sz. tanácsi javaslat. A közgyűlés 200 000 Korona fedezetet szavazott meg, de 500 000 Korona egyszeri és évi 30 000 Korona állandó államsegélyt kért. Az 51. sz. alatt hivatkozott 1930. évi újságcikk ismét felveti az erdei iskola létesítésének a szükségességét. 53 Kecskeméti Közlöny. 5. évf. 08. sz. 1923. március 25. 5.1. 54 Szabályrendeletek. 44 (kgy.) 33 605—1930. sz. alatt. 55 Szabályrendeletek. 4635—1880. sz.