Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

tésének a lehetősége, s feltehetően emiatt nem foglalkoztak a kórházi rendszabások nélküli szabályzattal. A közkórház építési programját ugyancsak dr. Csabay Géza tisztifőorvos állította össze.

44 A program előszavában Kada Elek polgármester külön hangsúlyozta az ügy fontosságát és síkra szállt a kórház mielőbbi megvalósítása érdekében. Nem érdemes a tervezettel részletesebben foglalkozni, csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a tisztifőorvos részletes előtanulmányok alapján, az akkori felfogás szerint a legmodernebb formában készítette el tervezetét, oly módon összeállítva, hogy az intézmény az országos betegápolási alaptól megküldendő és egyéb ápolási díjakból önellátó legyen. Ez a szempont vezérelte a nagyság meghatározásánál, arra számított, hogy a környéken lévő 2—3 város lakossága révén teljesen kihasználható lesz. Ehhez számításai szerint 400 betegágy szükséges, melyből 50 az akkor már fennálló kórházban a rendelkezésre áll. A személyzetre vonatkozóan úgy számította, hogy 7-—8 orvosra, 32 ápolónőre (apáca), 6 tagú irodai személyzetre, 2 beteghordóra, 2 mindenesre, 4—4 tagú konyhai és mosodai személyzetre, továbbá kertészre, fűtőre és bonc-szolgára lenne szükség a működtetéshez. A kórház építés vonatkozásában a város ellentétbe került a minisztériummal, mert a főhatóság túlméretezettnek találta a tervet és egy 200—220 ágyas kórház építését javasolta, ami természetesen új terv és költségvetés készítést igényelt. A minisztérium ugyanakkor úgy tervezte, hogy országos elmegyógyintézetet hoz létre Kecskeméten. A huzavona addig tartott, amíg a világháború kitörése és az építkezési tilalom végleg meg nem gátolta az intézmény felépítését. A kórház kérdés tehát megoldatlan maradt, de 1910-től 1919-ig mégis javult némileg az egészségügyi intézmény ellátottság. 1910-ben létrehozták a ,,vegykísérleti állomás"-t. Mint a közgyűlési határozat megállapította : a növekvő drágaság miatt elszaporodtak az élelmiszer, elsősorban a tej és tejtermék hamisítások. 1909-ben állami ellenőrzés során pl. 8 vajmintát küldtek Budapestre kémiai vizsgálat céljából, s mind hamisítottnak, illetve rossznak minősült, ezért hetenkénti mintavételre kötelezték a várost. Ennek eredményeként 1909. február 26. és 1910. dec. 31. között a felküldött 437 minta közül mindössze 270 bizonyult kifogástalannak, vagyis 38,2%-ban nem felelt meg az élelmiszer a követelményeknek. Ez a magas arány arra késztette a városi tanácsot, hogy saját kezelésű vegykísérleti állomást állítson fel, melynek vezetésére 2 évi időtartamra, állami vegyészt rendeltek ki. A beruházásra 10 000 Koronát szavazott meg a közgyűlés és kb. 3000 Korona évi bevételre számított, ugyanakkor utasította a tanácsot, 44 Kecskemét város közkórházáriak építési programja. Tervvázlatokkal. Kecskemét, 1910. Kiad. Kecskemét város.