Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

hogy az „ezredesi laktanya" udvarában kijelölt épületben hajtassa végre a szükséges átalakításokat.

45 A vegykísérleti állomás ideiglenes szervezeti szabályzatát is összeállították.

46 Eszerint vizsgálatainak tárgyai az ivóvizén és az élelmezési cikkeken kívül a gyógyszerek, kozmetikai cikkek és az ún. „festett tárgyak" (játékszerek, tapéták stb.) Hatósági felhívásra köteles volt szakvéleményt adni. A vizsgálatai mindig kétirányúak voltak, meg kellett nézni, hogy a kérdéses anyagok tartalmaznak-e az egészségre ártalmas anyagokat, és megfelelnek-e az eladó által állított minőségnek. A vegykísérleti állomások működéséről, ebben az időben, a statisztikai évkönyvek közöltek adatokat. (8. sz. táblázat). 1910. október 28-án foglalkozott a közgyűlés a „Fertőtlenítő Telep" felállításának kérdésével is, de a döntést az állami támogatás biztosításáig függőben hagyták. Az intézmény felállítását a Belügyminisztérium később jóváhagyta és vállalta a szükséges költségek felét, ezért 1911-ben határozatot hoztak a létesítésére.

47 A Fertőtlenítő telep a tisztiorvosi hivatal felügyelete alatt állt, tevékenységét a tisztifőorvos irányította és ellenőrizte. (9. sz. táblázat.) 1913-ban hozott határozatot a közgyűlés a Tüdőbeteggondozó Intézet létesítéséről, melyhez a Belügyminisztérium 3000 Korona felszerelési költséggel és évenként 5000 Korona állandó segéllyel járult hozzá. A város e célra 1913-ban 2000, 1914-re 4200 és attól fogva évi 5000 Koronát szavazott meg. Az intézet céljaira kibérelték 15 évre a 6. tized 21. sz. házát és megfelelően átalakítatták. Az intézmény 1913. december 2-án kezdte meg működését egy ideiglenesen alkalmazott orvos irányításával. Ekkortájt a napi betegszám 8—10 volt. (10. sz. táblázat).

i8 A társadalmi segítség biztosítása érdekében „Tüdővész ellen Védekező Egyesülete"-t is létrehoztak. Az 1913. évi 363. sz. határozat elfogadta a városi tanács javaslatát a „Röntgen-apparátus" beszerzéséről. A vételt követően a város szabályrendeletet alkotott „A röntgenezési díjakról".

49 Eszerint „a röntgenezést — egyelőre — a törvényhatóság területén a Városi Tüdőbeteg Gondozó Intézet vezető főorvosa végzi." Az átvilágítás díja volt 6, a „röntgen-fotográfia" 15 Korona. A hatóságilag igazolt szegények és fizetésképtelenek díjat nem fizettek. A díjakat a főorvosnak a rendőrkapitányi hivatal pénztárába kellett 45 Közgyűlési jkv. 1910. október 28-i ülés. 313. sz. határozat. Valószínűleg az „Óbester-ház", a későbbi megyei tanácsház udvaráról van szó. 46 Szabályrendeletek. Kecskemét th. város vegyészeti és élelmiszer vizsgáló intézetének ideiglenes szervezeti szabályzata. 47 Közgyűlési jkv. 1911. 89. sz. határozat 48 Közgyűlési jkv. 1913.136., 340., 360. sz. határozatok. — Kecskeméti Lapok 1913. december 2. 277. sz. 3.1.— Közgyűlési jkv. 1931. évi 44. sz. 61.1. 49 Közgyűlési jkv. 1913. 363. sz. határozat. — Szabályrendeletek. Másolat. Aláírás és szám nélkül. 1914. április 30.