Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

rilis 30-án felmondással megszüntették és május 1-én rendszeres orvosi rendelés vette kezdetét, dr. Fehér Zoltán tb. tisztiorvos vezetése alatt. Mint a tisztifőorvos jelentette a rendelések igen látogatottak voltak, s ezért. . .az ottanra tervezett tiszti orvosi állás felállítása szükséges és sokáig el nem odázható." 1933. márciusában kiterjesztették a külterületi orvosi rendeléseket Helvécia, Ágasegyháza és Városföld pusztákra is.

40 Az egészségügyi szabályrendelet-tervezet foglalkozott a trachoma-orvosok kérdésével is, u.i. a 97129. VI/1898. sz. belügyminiszteri rendelet alapján a városnak 3 trachomaorvost kellett volna alkalmaznia. Tevékenységüknek a háború után nincs nyoma. Valószínűleg a rendelet ellenére sem került sor az alkalmazásukra. A trachoma vizsgálatokat a tiszti orvosok az őszi és tavaszi iskolai felülvizsgálatok alatt végezték el s ilyen módon az összes betegeknek csak kb. a felét sikerült felkutatniuk. Ez akkor derült ki, amikor a kormányzat 1936-ban intenzív trachoma-vizsgálatot tartott, Kecskeméten ez évben 600 új beteget vettek nyilvántartásba és kezelésükkel 3 trachoma orvost bíztak meg (6. sz. táblázat) .

41 A tervezetben szerepelnek az egészségügyi őrök is, akik a fertőtlenítés munkájában, a fertőző betegségekkel kapcsolatos megfigyelésben és a köztisztasági, közélelmezési ellenőrzésekben működtek közre. Tényleges beállításukra azonban csak 1910-ben került sor.

42 Később az 1930-as években a lovas-mentőkocsivalis ők vonultak ki a ,,sürgős" esetekhez. (7. sz. táblázat). A város a belterületen 2, a külterületen 10 hatósági bábát és képesített halottkémeket is foglalkoztatott. A szabályrendelet-tervezet további része a köztisztaság rendezéséről, a közélelmezés körüli eljárásról, az iskolák és kisdedóvók egészségügyéről, a gyermekek tartásáról és gondozásáról, a himlőoltási kötelezettség, a ragályos kórok, általában a betegség esetén követendő eljárásról, az elsősegélynyújtás szervezetéről, a születésekről, az elhalálozásokról, az orvosokról, a gyógyszerészekről, a fürdőkről és uszodákról, a borbélyüzletekről szóló fejezetekre oszlik, majd ismerteti a büntető eljárást és függelékben bemutatja a hivatal által szerkesztett utasítások, hirdetmények, bizonyítványok, nyilvántartások mintáit (75 féle).

43 A közegészségügyi szabályrendelet csak tervezet maradt, jogerőre nem emelkedett, közben ugyanis felvetődött egy új 360 ágyas közkórház létesí40 Közgyűlési jkv. 1925. április 29-i polgármesteri jelentés. — 1929. május 31-1 és június 28-i tisztifőorvosi jelentés. — 1933. április 26-i tisztiorvosi jelentés. 41 A m. kir. kormány 1936. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv az 1936. évről. Bp. 1938. 29*. 1. 42 Közgyűlési jkv. 1910. november 30-i ülés 348. sz. alatti határozata szerint 2 egészségügyi őrt alkalmaztak. Teendőiket a tiszti főorvos, a tiszti orvosok, a főkapitány és a közegészségügyi osztályt vezető rendőrkapitány utasításai szerint végzik. 43 CSABAY Géza i. m. II—XVI. fejezet. 49—120.1. a szabályok szövege, 123—195.1. a minták bemutatása.