Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936
A továbbiakban Kecskemét közegészségügyi helyzetével, elsősorban hatósági tevékenységével kívánunk foglalkozni, mert e rövid tanulmány keretében teljes képet nem adhatunk, u. i. sajnálatos módon éppen a legfontosabb forrásanyag hiányzik. 19 Az adatokat tehát a helyi sajtó és a különböző kiadványok felhasználásával kellett kiegészítenünk. Az egészségügyi viszonyok jobb megvilágítása érdekében azonban szükséges némi általános helyzetképet is felvázolni, mert csak ez mutatja meg azt az elmaradottságot, ami a városra — még a többi hasonló városhoz képest is — jellemző volt. Ehhez a népszámlálások adatait használtuk fel, elsősorban négy törvényhatósági jogú városét: Bajáét, Debrecenét, Hódmezővásárhelyét ós Kecskemétét. Debrecen és Hódmezővásárhely kiválasztását az indokolta, hogy népességszám vonatkozásában a legközelebb álltak Kecskeméthez. A két világháború közötti korszak Kecskemétjét a mai várossal nem lehet összevetni, mert jóval nagyobb területet foglalt magába, az 1950-es években ugyanis külterületén 9 önálló község alakult. Területe 1949-ben még 163 237 kat. hold, 1960-ban már csak 45 849 kat. hold volt. 20 A vizsgált időszakban Kecskemét törvényhatósági jogú város, Budapest, Szeged és Debrecen után az ország 4. legnagyobb lélekszámú városa volt, de ezt elsősorban nagy területének köszönhette, népsűrűsége u.i. a korszak kezdetén mind közül a legalacsonyabb szinten állt (1. sz. táblázat). Jelentős volt azonban a város lakosságának a szaporodása. A természetes szaporodás vonatkozásában a kecskeméti arány 1920 és 1930 között még az országos átlagot is meghaladta (2. sz. táblázat). Az elemi műveltségi színvonal tekintetében azonban Kecskemét jelentősen el volt maradva a többi törvényhatósági jogú városhoz képest, sot 1930-ban még az országos átlagnál is magasabb volt az analfabéták aránya (3. sz. táblázat). 21 19 Nincsenek meg pl. a Közigazgatási Bizottsághoz küldött tisztiorvosi jelentések és hiányzik Kecskemét thj. város Tisztiorvosi Hivatalának irattára is. 20 Bács-Kiskun megye fontosabb statisztikai adatai. 1951—1956. 9.1. és 1959.15.1. 21 Kecskemét város vezetősége sokat foglalkozott a külterületen lakók iskolai oktatásának megszervezésével, illetve lehetővé tételével. 1877-ben 10, 1880—1897 között 16, 1897—1906 között 13 pusztai iskolát létesítettek. A háború utáni nehéz gazdasági helyzetben is folytatták iskolaépítési programjukat: 1921-ben 3, 1923-ban 5. 1926-ban 28, 1928-ban 6 pusztai elemi iskola épült fel. (Dr. balásfalvi KISS Barnabás : Kecskemét th. jogú város. Pest-Bilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Bp. 1939. 47.1.) Adatai szerint Kecskeméten 1910-ben a belterületen 18,5% a külterületen 33,9% 1920-ban a belterületen 12,8% a külterületen 30,3% 1930-ban a belterületen 9,6% a külterületen 16,9% volt az analfabéták aránya, vagyis 1910-től 1930-ig arányuk a felére csökkent.
