Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

A tanyás települési rendszer, a külterületi lakosság magas — és egyre növekvő — aránya nagyon kedvezőtlenné tette a lakásviszonyokat is.

22 Az 1927—30-as nehéz gazdasági helyzetben e téren a helyzet még tovább romlott, mert míg 1920-ban 100 ház közül 58, addig 1930-ban majdnem 63 készült teljesen vályogból vagy sárból és mindössze 10 készült téglából vagy kőből. Az építkezések üteme is lassúbb volt mint másutt. (4. sz. táblázat). A települési rendszer, az alacsony műveltségi színvonal és az egészségtelen lakásviszonyok mindenképpen károsan befolyásolták az egészségügyi helyzet alakulását is. Helyenként a korabeli sajtó is felhívja e problémákra a figyelmet: ,, . . . A legprimitívebb, a legdöbbenetesebb életet a kecskeméti proletárházakban találhatjuk meg. Egy ágyban alszik hatgyermekes család : nem ritka eset. Heteken át,,kenyérleves "a napi eledel: megszokott dolog. A leghidegebb időben is csak akkor kerül a gyerek lábára cipő, ha iskolába megy . . . Szent Mihálykor beszögelik az ablakokat s csak húsvétkor nyitják ki, addig nem szellőztetik a szobákat."

23 * * * Kecskemét város közegészségügyi szervezetének ismertetésénél az utolsó teljes szervezési szabályrendeletből kell kiindulnunk.

24 Ennek értelmében a városi törvényhatóság jogait és kötelességeit különböző hatóságai útján látja el. A legfőbb hatósága a törvényhatósági bizottság közgyűlése. Hatáskörébe tartozott többek között a szabályrendeletek alkotása, az építkezések feletti intézkedések, a polgármesteri jelentések megtárgyalása, az árva- és szegényügyre, egészségügyi állapotokra való felügyelet. Ez utóbbi ügyekben intézkedési joga is volt a tiszti főorvos vagy a közegészségügyi bizottság meghallgatása után.

25 A polgármester a közegészségügyi törvényben reá ruházott jogokat gyakorolta. A szakértői feladatok ellátása érdekében — amint a törvény előírta — tisztifőorvost alkalmaztak.

26 22 A népszámlálások adatai szerint a külterületi lakosok százalékaránya : Város neve : 1910 1920 1930 Baja* 7,7% 9,3% 9,2% Debrecen 41,4% 48,5% 43,0% Hódmezővásárhely 39,6% 39,5% 39,0% Kecskemét 49,3% 51,4% 56,4% * 1910-ben és 1920-ban Bajaszentistván adatai nélkül. 23 Kecskemét és Vidéke. 16. évf. 44. sz. 1935. november 4. 3.1. A gyermekért c. cikk. 24 Kecskemét th. város szervezeti szabályrendelete és közgyűlési ügyrendje. Kecskemét, 1905. 25 Kecskemét szervezeti szabályrendelete i. m. 1—7.1. 20 1876. évi 14. t. c. 157. §. és 160. §.