Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

Dr. GOSCHY Ferenc.

206 Dr. ÁDÁMFFY (SZOMMER) József.

207 Dr. FRANK János.

208 Dr. KLINGLER István.

209 Dr. SCHÖNFELD Miklós.

210 Dr. Cseresznyés Tibor.

211 Dr. PETRICH 1st200 Bágoroson (Torontál megye) született 1883-ban. Középiskoláit az iglói református főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Münchenben végezte. 1911-ben Budapesten avatták orvossá. Működését a budapesti I. számú Belklinikán, mint tanársegéd kezdte. Később az Űj Szent János kórház és a Ferenc József Kereskedelmi kórháznak volt az alorvosa. Bácsalmásra 1913. augusztus 28-án nevezték ki járási tisztiorvosnak. = BJ. 1913. aug. 17. 1935. február 22-én vármegyei tisztiorvosi beosztást kapott. = FB. 1935. febr. 22. Az első világháború alatt mint főorvos teljesített katonai szolgálatot és ezredorvosi rangban szerelt le. = Bácskai fejek. Baja. 1928. Sokat tett a bácsalmási járás és a vármegye közegészségügyének érdekében. 207 Bácsalmáson született 1893, december 7-én. Középiskoláit Bonyhádon és Baján, orvosi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelét 1923-ban kapta meg. „Népi származású vagyok "—• írja önéletrajzában. „Szüleim szegény sorban élő napszámosok voltak. Szociális helyzetünknél fogva nehezen tudtak taníttatni. Többszöri megszakítással, nagy akarással és nagy szorgalommal, sokat nélkülözve tudtam elvégezni a középiskolát és az egyetemet." 1915-ben katonai szolgálatot teljesített. 22 havi szolgálat után tartalékos hadnagyként szerelt le. Leszerelése után iratkozott be az egyetemre. A diploma megszerzése után a belgyógyászati és a röntgentanulmányait Kéthy tanár klinikáján gyarapította. 1925-ben szülőfalujában telepedett le, mint magánorvos. Még ebben az évben megnősült. Családja nem volt. 1927-ben — mint fiatal gyakorlóorvost — megbízták az általános iskolákban az egészségtan tanításával. — Áll. Polg. Isk. Évk. 1927—28. 1928-ban megkapta az OTI orvosi kinevezést, majd 1934-ben az OTBA orvosa lesz. 1938. január 1-től a Munkásbiztosító Pénztár rendelő orvosa. 1927—1930-as évek között továbbképzés céljából hetenként három napon át a bajai Városi Kórház belgyógyászati osztályán és a laboratóriumban képezte magát. Ebben az időben több ismeretterjesztő előadást tartott a közegészségügyről. — FB. 1929. márc. 21. Számos dolgozata jelent meg tudományos folyóiratokban: Orvosi Hetilap 1938. 20. sz., Gyógyászat 1938. 40. sz., 1939. 21. sz., Népegészségügy 1939-, Egészségügyi Munka 1903. 4. sz., Orvosi Hetilap 1904. 1943. május 1-től községi orvos. — FB. 1943. jan. 12. Jól felszerelt rendelővel rendelkezett. Ezt ette lehetővé, hogy a szakorvosi diploma megszerzése után — mint ahogyan életrajzában írja — a „Bácsalmáson működő kuruzsló asszonyt, aki a mandulagyulladásokat kezelte és fakanállal távolította el a mandulakörüli tályogokat, kiszorítottam munkaköréből". Kisebb műtéteket is végzett. 1940-ben a „SZOMMER" családi nevet ÁDÁMFFY-ra változtatta. 1951. június 15-én elhagyta szülőhelyét és Tompára költözött községi orvosnak. Itt dolgozott 1904 januárjáig, ahonnan nyugdíjba vonult. Szegedre költözött. Szegedi évei alatt sem tétlenkedett. Több éven keresztül azon fáradozott,hogy összegyűjtse a világon fellelhető Kossuth Lajosról készült szobrok fényképét és történetét. Fáradozása sikerrel járt, mert célját elérte. „A világ Kossuth szobrai" címmel 1980-ban megjelent könyve. A könyv bevezetőjének utolsó mondatai így hangzanak: „Kívánom az olvasónak, hogy annyi öröme legyen a könyv lapozgatásában, mint amennyit én találtam annak elkészítésében. Szeretném, ha ez a könyv táplálná a mindannyiunkban égő tüzet: az igaz hazafiság lángját." 208 1925-ben került, mint fogorvos a községbe. - BKEjzkv. 1925. okt. 14. 1905-ben Mélykútra költözött, ahol jelenleg is dolgozik. 209 Bácsalmáson született 1896-ban. Középiskoláit Baján és Kalocsán végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten. Orvosi oklevelét 1924-ben vette kézbe. Az első világháborúban behívták katonai szolgálatra. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Mint segédorvos a bajai Közkórházban és a miskolci Erzsébet Kórházban működött. 1925 decemberében Bácsalmáson telepedett le. Több helyi egyesületnek elnöke vagy választmányi tagja volt. 1927-ben a község másodorvosa. — Bácskai fejek. 1928. A Bácsalmási Stefánia Anya- és csecsemővédő Intézet gyermekorvosa. 1943. január 1-től a belügyminiszter állami tisztviselőnek nyilvánította. — FeB. 1943. jan. 12. A második világháború után Vaskútra költözött, ahol 1900-ban meghalt. Dr. Pápa Arnold mellett ő nagyon sokat tett a község közegészségügyéért. 210 Kiskunhalason született 1899-ben. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Orvosi oklevelét 1925-ben kapta meg. 1910-ban vonult be katonának. Bácsalmáson 1927-ben rendezte be magánrendelőjét. — Bácskai fejek. 1928. 211 Mfltőorvos, klinikai tanársegéd. Rendelőjét 1929 őszén nyitotta meg Bácsalmáson. A műtétre kerülő betegek részére fekvőhelyet is biztosított. — FeB. 1929. dec. 23. A Bács-Bodrog vármegyei törvényhatóság 1931. május 9-én engedélyezte részére a sebészorvosi cím használatát. — BBVHL. 1931. máj. 14.