Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

vánné, dr. POLGÁR Aranka.

212 Dr. FARAGÓ Dezső.

213 Dr. KOVÁCS Géza

214 Dr. DEMJÁNOVICH (BARANKAY) Endre.

215 Dr. THUMA Pál.

216 Dr. RÓTH Pál, szepesbélai.

217 Dr. HUNYADI Balázs.

218 Dr. BÁLINT Gyula.

219 Dr. CSULYÁK Ferenc.

220 Dr. URBÁN Károly.

221 Gyógyszerészek MARTINOVICS Béla.

222 GSCHÖSSER Ede.

223 NYITRAI Béla.

224 PRAEFORT József.

225 SIMON Arnold András.

226 RÓNAY Ede.

227 RÓNAY Dezső.

225 PRAEFORT Ferenc.

229 212 Magán fogorvos. 1929. július 18—1947. áprilisig dolgozott Bácsalmáson. - Dr. ÁDÁMFFI József visszaemlékezése. Férje ügyvéd. Bács-Bodrog vármegye 1931-ben engedélyezte orvosi működését. — BBVHL. 1931. aug. 13. 213 Komádiban (Bihar megye) született 1900. április 9-én. Középiskoláit Nagyváradon, egytemi tanulmányait Budapesten kezdte és Pécsett fejezte be. 1930 januárjában került Bácsalmásra, ahol nyugdíjazásig dolgozott. 1947-ig magánorvosként működött. Ebben az évben nevezték ki községi vezetőorvosnak. Ebben a tisztségében vonult nyugalomba. Több egyesületnek volt tagja. 1950-től részt vesz a község vezetésében, mint tanácstag. Minden nemes ügynek pártfogója és aktív részese. Munkájáért többször kapott kitüntetést, oklevelet. 214 193(5-ban került a községbe, a nyugdíjazás folytán megüresedett MÁV-pályaorvosi munkakörbe. Bácsalmás és környékén működő 8 község pályamunlkásainak gyógyítását végezte. — FeB. 1940. okt. 29.1943. május 1-től az OTBA orvosi ellátást is ő rendezte. - FeB. 1943. máj. 1- 1943. október 20-tól a fogorvosi teendők végzésére is engedélyt kapott. — FeB. 1943. okt. 22. 1945-ben még a községben élt. 215 1935. június 7-től a bácsalmási járás orvosi teendőit látta el. — BBVHL. 1931. máj. 14. Tagja volt a BácsBodrog vármegyei Orvosi Szövetség képviselő testületének, ezen keresztül a vármegyei törvényhatóságnak. A járás területén ellátta a vándor tüdőgondozás munkáját is. 210 Lásd Thuma Pál-szanatóriuma. 217 1930 nyarán került Bácsalmásra. A korabeli sajtó arról tájékoztat, hogy a nagykikindai Kórház volt sebész főorvosa, Bácsalmáson megnyitotta rendelőjét. — Közérdek. 1930. okt. 4. 1930 novemberétől a dr. Thumaszanatóriumban a sebészeti- és szülészeti osztályt vezette. — FeB. 1930. nov. 13. Két évig dolgozott a községben. 218 Mütőorvos. Baján lakott. Bácsalmáson az 1930-as évek végén, több előadást tartott. Az iskolai oktatásban részt vett, mint egészségtan előadó. — Áll. Polg. Isk. Évk. 1938—39. 219 1939, június 20-án Bácsalmáson megnyílt a Tüdőkórház. A kórház a bajai Városi közkórház fiókintézete volt. Az igazgatóság őt bízta meg az intézet vezetésével. A tüdőkórházat 1940 októberében átszervezték. A vezetőorvosi teendőkkel bízták meg. — FeB. 1940. okt. 4. A második világháborúban hősi halált halt. 220 1944—45-ben tartózkodott a községben. A második világháború utolsó évében itt dolgozott. 221 1944-ben a délvidékről került Bácsalmásra. 1947-ig itt tevékenykedett. A hadikórházban teljesítette kötelezettségét. — Praefort Ferenc és Peszelényi Péter közlése. 222 Nevével 1875-ben találkozunk a Bácsalmási Kaszinó Egylet jegyzőkönyvében. Neve 1895-ben szerepel utoljára az említett dokumentumban. Az első gyógyszertárat 1837-ben említi először Iványi István történész. — Iványi. 1909. 2. köt. A Martinovics-féle patikát ,,öreg patikának" nevezték. 223 A Kaszinó jegyzőkönyve alapján 1898. márc. 11-én már dolgozott a községben. Ezen a napon kérte felvételét az egyletbe. Utoljára 1900. febr. 9-én említi a nevét a korabeli írás. 224 1902. december 17-én említik először a jegyzőkönyvben. 225 Nagybányán született 1872-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelét 1898-ban állították ki. Előbb Bonchidán volt gyógyszertára, 1913 óta pedig Bácsalmáson. A gyógyszertára 1913-ban vásárolta meg Simon Arnold Andrástól. A gyógyszertárat „Szentlélekről" nevezték el. Közéleti ember volt. Több nemes célt szolgáló adománnyal is hozzájárult a közegészségügy fejlesztéséhez. Fia Ferenc és leánya Enmma is gyógyszerészek. 220 Bácsalmáson Gschösser Ede tulajdonábap levő gyógyszertárat vásárolta meg 1911—12-ben. — BKEjzkv. 1912. febr. 10. Simontól Preafort József vette meg. 227 Első kérelmét 1900-ban nyújtotta be a községhez. A II. gyógyszertár felállítását 1913. szept. 13-án engedélyezték. 1924-ben halt meg. 1927-ig özvegye nevén működött a gyógyszertár. 228 Rónay Ede fia 1927-től vezette az özvegy édesanyja gyógyszertárát. 229 József gyermeke. 1927. jún. 13-án kapta meg diplomáját, 1929 szeptemberében került Bácsalmásra1937. aug. 14-től vezette — édesapja halála után — a gyógyszertárat 1950. július 28-ig, az államosítás napjáig-