Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

is betöltötte nyugdíjazásáig, 1913 június l-ig

200 Dr. MÁRTON Géza 1883— 1914-ig, haláláig volt a község vezetőorvosa.

201 1876-ban — rövid ideig —tartózkodott a községben dr. WERNER Antal.

202 Dr. Tolnai Géza.

203 Dr. Nagy Lajos.

204 Dr. Pápa Arnold.

205 199 1875-től a bácsalmási Kaszinó Egylet tagja, több évtizeden keresztül alelnöke. — Kaszinó Egylet jzkv. 1875-től. A községi orvosi teendőket több mint 42 éven keresztül — megszakítás nélkül — végezte. — BJ. 1913. jún. 29. A nyugdíjbavonulását egy nagy terjedelmű írás méltatta. Feltehető, hogy Bácsalmáson temették el. 1901. május 29-én a Bács-Bodrog vármegyei orvosi fiókszövetség alelnöke. — FB. 1901. jún. 7. Nyugdíjbavonuiása alkalmára nagy ünnepséget rendezett a község, ahol megjelentek a megyei, járási és a községi vezetők is. Bankettet rendeztek tiszteletére. 200 BJ. 1913. jún. 29. 201 1854-ben született Tiszaroffon. Tanulmányait Mezőtúron, Budapesten végezte. A diploma megszerzése után Csökmőn is dolgozott. Bácsalmásra 1883-ban került.—Kaszinó Egylet jzkv. 1890. máj. 22. Tagja volt a Kaszinó Egyletnek. Több mint húsz éven át vezette az Egylet könyvtárát. Nagy irodalmi műveltséggel rendelkezett1899-ben az ő javaslatára emlékeztek meg a községben Vörösmarty Mihályról, a község első népképviselőjéről. — Kaszinó Egylet jzkv. 1899. dec. 1880-ban kötött házasságot. 1901-ben választották meg a Bács-Bodrog vármegyei orvosi fiókszövetség jegyzőjének, amelyet Újvidéken tartottak. — FB. 1901. jún. 7. Nagy része volt a község közegészségügyének megszervezésében. Dr. Schosberger Jakab járásorvossal egyetemben harcoltak a községi mélyfúrású kutak megépítéséért, a tanyai lakosság egészségvédelméért. Az 1905-ben tartott képviselőtestület ülésen sürgeti a II. orvosi állás megszervezését, „mert a nagyarányú szőlőtelepítések miatt a lakosság már annyira elszaporodott, hogy a szőlőtelepen kb. 4000 ember lakik, egy orvos nem tud eleget tenni kötelességének" — mondotta. — Kéjzkv. 1905. ápr. 10. Javaslata meghallgatásra talált, mert 1900-ban dr. Nagy Lajost választót I ák meg második községi orvosnak. — KEjzkv. 1900. okt. 0. Nagy erőfeszítéseket tett a trachoma-betegség megelőzése és gyógyítása érdekében. 1908-ban őt jelölték a községi vezetőorvosi munkakörbe: „mert odaadással végezte munkáját 25 éven keresztül a községben" — olvasható a jegyzőkönyvből. — KEjzkv. 1908. nov. 28. 1911-ben — házasságkötésének 25. évfordulója alkalmából a helyi sajtó is méltatta munkásságát. — BJ. 1911. jún. 11. Vármegyeszerte nagyrabecsülték, a szegények orvosának tartották. 202 1870. december 3-án találkozunk nevével a Kaszinó Egylet jegyzőkönyvében. Itt már arról értesülünk, hogy az Egyletből kilépett. 203 Nevével 1884. január 24-én találkozunk először a Bácsalmási Kaszinó Egylet jegyzőkönyvében. Ekkor kérte felvételét az Egyletbe. 1885. április 15-én már a kilépéséről kapunk értesítést, mert Apatinba költözött. 204 1906. október 0-án választották meg a község II. orvosának. — KEjzkv. 1900. okt. 0. Ő sürgette a községi trachoma-szoba felállítását, miután a megbetegedettek száma napról-napra emelkedett. A trachomas betegeket is ő kezelte. 1910-ben elköltözött a községből. Helyére dr. Pápa Arnoldot nevezték ki. — BBVHL .1910. jan. 27. 205 Szenczen született 1883-ban. Középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1907-ben kapta meg diplomáját. Az első világháborúban katonaorvosi szolgálatot teljesített a linzi Császári és Királyi Katonakórházban, mint főorvos szerelt le. Dolgozott a szombathelyi Bábaképezdében, a nyitrai, a pozsonyi kórházban, ahol különféle szakosztályokon működve nagy és biztos gyakorlatra tett szert. Bácsalmáson 1910 telén választották meg községi orvosnak. •— Bácskai fejek. 1928. Működését 1911. január 7-én kezdte meg. — BJ. 1911. jan. 22. (Lakása az Offender-féle házban, a Nánay Aurél nyomda mellett — ma Juhász Gyula u. — volt. Rendelőjében az EHRLICH-féle 000-os vérbaj elleni oltásokat vér- és egyéb váladékok vizsgálatát is végezte. A szociálhigiénia terén áldásos működést fejtett ki. 1927. márciusában őt bízták meg a bácsalmási Tüdőbeteggondozó Intézet megszervezésével és vezetésével. — FB. 1927. márc. 3. Még ez év november 1-én megkezdte működését a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézet bácsalmási fiókja. Az anyavédelmet dr. Pápa, a csecsemővédelmet dr. Klinler István végezte. — FB. 1927. nov. 24.1927-ben vármegyei tb. főorvosi címet kapott. — Áll. Polg. Isk. Évk. 1927—28.1928-ban több cikke jelent meg a helyi sajtóban. Nánay Aurél nyomdája külön füzetben is megjelentette népszerű írásait. Sokat fáradozott az egészséges ivóvíz eléréséért, továbbá a szülőotthon megteremtéséért. Az utóbbi csak 1947-ben valósult meg. Nagy ügyszeretettel és szorgalommal hadakozott a tanyai lakosság egészségvédelméért, továbbá a gyermekek fertőzőbetegségektől való megóvásáért. Halála évében is szorgalommal végezte a tanulóifjúság vizsgálatát. — Ált. Isk. Évk. 1946—47.