Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

Az országos szervezet meghirdette a zöldkeresztes vándor csecsemő-kelengye mozgalmat. Leltára : 12 db pelenka, 4 db ingecske, 2 db köldökpólya, 2 db flanel, 3 db kabátka, 1 db gumipelenka. A szabványos szülészeti vándorzsák leltára: 2 db nagy lepedő, 2 db haránt lepedő, 3 db törülköző, 2 db női ing, 2 db törlőruha, 1 db borító, 1 db gumilepedő, 1 db mosdótál, 1 db ágytál.

182 Az akciómozgalomhoz egyre több intézmény, iskola csatlakozott és küldte el ajándékát.

183 Kedvezett a védőnőknek az 1942. évi állami költségvetés, mert meghozta a védőnők régi vágyát : 1942 január 1-től nyugdíj-igónyjogosultsággal járó rendszeres állami állásokba kerültek.

184 Ezen intézkedésre országos viszonylatban egyre nagyobb tömegek kapcsolódtak be az egészségügyi mozgalomba.

185 Szülőotthon Bácsalmás nagyközségben a szülőotthon létesítésének, szükségességének gondolata már a XX. század első negyedében szóba került. A község saját erejéből ezt megoldani nem tudta. Szükségességét az eddigi kimutatásokban jelzett adatok is alátámasztják. Az 1927-es év végén egy orvosi jelentés arról tájékoztat, hogy ,,a kezdeményező lépések és javaslatok újra megtétettek. Az eszme felsőbb helyen is méltánylásra talált."

186 A bácskai orvosok is sürgették létrehozását, sőt ingyenes szolgáltatásukat ajánlották fel. Az egyik megyei hetilapunk 1928 július 12-én vezércikkben „Szülőotthon" címmel közöl egész oldalas írást .

187

Dr. Pápa Arnold községi vezetőorvos 1927ben kidolgozta a tervezetet. „A Stefánia Szövetség épületében kaphatna helyet" — javasolja. Létesítését sürgette az igény. „Nagyon gyakran tapasztaljuk — írják a jelentésben, — hogy szűk, sokszor fűtetlen, dohos, vizes szobákban, istállókban, fészerekben kénytelen életmentő szülési műtétet végezni, sokszor még szappan, mosdótál, törülköző, lepedő sincs a háznál. A gyermekágyas szegény nőnek nincs senkije, aki ápolja — férje napszámba jár, nincs ki főzzön, se sokszor nincs is mivel főzni. A csecsemőnek nincs pe182 Zöld Kereszt. 1941. máj. 15. 183 Megyénkből többen is segítettek: a bajai Női Felsőkereskedelmi Iskola, a bajai Polgári Leányiskola, a Lajosmizsei Magán Polgári Fiú- és Leányiskola. = Zöld Kereszt. 1941. júl. 15., a báesalmási Polgári Leányiskola. = Zöld Kereszt. 1942. aug. 15. 184 Zöld Kereszt. 1941. nov. 15. 185 Baján 1942. október 11-én Kgészségnap-ot rendeztek, ahol közel 8 000 ember vett részt. A korabeli sajtó valóságos népünnepélynek könyvelte el. — Zöld Kereszt. 1942. dec. 15. Bácsalmáson már korábban is tanújelét adták a csecsemővédelmi támogatásnak. Az 1920-as évek elején a bácsalmási Állami Polgári Fiúiskola az 1922— 23-as tanévben 15 506 (BAPIÉ. 1923. 12. p.), 1923—24-ben 120 000, (BAPIE. 1924. 12. p.) 1925-ben 220 000, (BAPIÉ. 1925. 13. p.) 1926-ban 170 000 (BÁPIÉ. 1926. 8. p.) Koronát takarítottak meg az iskola tanulói. 186 FeB. 1928. jan. 12. 187 Uo. 1928. júl. 12.