Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

lenkája, inge, vánkosa stb. nincs rendes ápolása".

188 A község egyedül megoldani nem tudta, központi segítséget nem kapott. így nem lett a nagyközségnek szölőotthona, csak a felszabadulás után.

189 Egészségház A község egyik legrégibb óhaja az egészségház létesítése. Minden ezirányú kezdeményezés, törekvés eddig elsősorban anyagiakon bukott el, másodsorban azon a közönyön, amely a község virilis képviselői részéről megnyilvánult. A községet kötelezték arra, hogy új vágóhidat létesítsen, de arra nem, hogy a község lakosságának egészségével is többet törődjön.

190 A zöldkeresztes egészségházak létesítésével a vármegye törvényhatósága is foglalkozott. Határozatot hozott, hogy Nagybaracskán, Felsőszentivánon, Bácsbokodon, Jánoshalmán, Tompán, Kelebián, Madarason, Katymáron felépítik az egészségházat. Mélykúton és Bácsalmáson épületátalakítással oldják meg.

191 A belügyminiszter 1937 januárjában a megyében járt. Bácsalmást is meglátogatta. Megtekintette a modernül felszerelt és üresen álló járványkórházat. Kijelentette, hogy az egészségház sorsa azzal, hogy a tüdőosztályt a járványkórházba áttelepítik, elintéződött.

192 Bácsalmás községnek még arra sem volt lehetősége, hogy a külterületen legalább egy orvosi rendelőt felépítsen, pedig a község lakosságának majd 40%-a külterületen élt. Hiába fordultak kérelemmel a virilis képviselőkhöz. Arra hivatkoztak, hogy ,,a mai nehéz időkre való tekintettel a méltányos kérelmet későbbre halasztják és majd a külterületi orvosi állás szervezésével egyidőben valósítják meg."

193 A község háztartását is kimerítette a háborúra való készülődés. 1940. január 8-án megkezdte működését a Légoltalmi Liga, ahol először az oktatókat képezték ki. Ennek a költségkihatása nagy volt. A középületeknél meg kellett építeni a bombamentes óvóhelyeket.

194 A község pénzét erre kellett fordítani. 188 Uo. 1929. febr. 17. 189 1947. április 12-én valósult meg. A Thuma-féle szanatóriumban egy szobát rendeztek be, ahol mindössze 4 ágy volt. — KEjzkv. 1947. ápr. 12.) 1948-ban az ágyak számát 10-re növelték. A szülőotthon működési szabályzatát 1948. december 17-én alkotta meg a községi elöljáróság. — KEjzkv. 1948. dec. 17.), 1949. július 10-én azzal módosította, hogy az ott dolgozó orvosokat 1950. január 1 -tői külön díjazzák. — KEjkzv. 1949. júl. 10. A szülőotthon épülete a Bács-Bodrog vármegyei Földhivatal 20 742/1948. II. sz. határozatával a község tulajdonába került. — KEjzkv. 1949. febr. 25. Az intézetet 1950. november 11-én járási intézménnyé avatták. — Emlékek és események. 1945—1969. Kézirat. LH. VMK. Bácsalmás. 190 FeB. 1936. jan. 28. 191 Uo. 1930. aug. 28. 192 Uo. 1937. jan. 26. 193 Uo. 1940. jún. 11. 194 Uo. 1940. jan. 12.