Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

igen fontosnak tartotta ezek közül a Magyar Gazdaszövetség felkarolását. Egyik körlevelében szó szerint közli a szövetség levelét, amely az osztályharc „kitörésével" ijesztgeti a gazdákat s közben a „nemzet törzsének" nevezi őket.

25 A szövetség nyíltan bevallja, hogy: „a gazdák között megindult fölforgató tevékenység ellensúlyozására alig van kilátásunk az egyház támogatása nélkül."

26 Csernoch erre felhívja a papság figyelmét, hogy a szövetség évi nagygyűlésére a falvakból csoportos kirándulásokat szervezzenek. Megadja azokat a témákat, melyekről szó lesz. Ezek tisztán gazdasági kérdések és valóban alkalmasak az érdeklődés felkeltésére.

27 Ha pedig már megjelentek a gyűlésen, akkor a szövetség dolga, hogy az előadásokkal a kellő politikai hatást el is érje. Az 191 l-es tanév elején Csernoch körlevélben veszi védelmébe a Mária Kongregációt, mert a napi sajtó, szervezett társulatok, de magánosok részéről is elhangzott az iskolából való kitiltásának követelése. „Azért emelek szót — írja —, mert ha az ellenséges támadások célt érnének, úgy a katolikus egyház tanítói szabadságán nagy csorba esnék és a vallásos nevelés egyik leghathatósabb eszköze hullnék ki a hitoktatók kezéből."

28 Ezzel tulajdonképpen már elmondta a lényeget. Hiszen azok az erők, melyek támadták, pontosan ezt akarták elérni. De ezen túl olyan ellenzői is voltak a kongregációnak, akik egyébként a katolikus nevelés híveinek vallották magukat. A kifogásokat pontokba szedve Csernoch ezeket is igyekszik megnyugtatni. Mindenekelőtt kijelenti, hogy „nem áll, hogy a kongregáció vezetését Jézus társasága tartja kezébe".

29 Szerencsésebb lett volna, ha ezt egyszerűen kihagyja a vitából, hiszen közismert volt e csoportok túlnyomóan jezsuita vezetése. A többi kérdésre már valamivel jobb válaszokat ad. Például arra a vádra, hogy a kongregáció felekezeti gyűlölködést szít, azt mondja, hogy a katolikus tan megismertetése a célja s nem más vallások cáfolata. Elsősorban! De ha a kongregációk valóban a hittani ismeretek elmélyítésének bevallott szemináriumai voltak, akkor nem nélkülözhették a cáfolatok megismertetését. Hiszen az összejövetelek egyik közismert célja volt, hogy az előadó — témájának kifejtése kapcsán — felvértezze hallgatóit a mások által képviselt álláspontok visszaverésére. Ebben az értelemben pedig ezek a foglalkozások — ha általában a folyamatos uszítástól tartózkodtak is — mégsem tekinthetők a felekezeti béke műhelyeinek. Ezt valószínűsíti különben a körlevél utolsó mondata is. „A kongregáció fontos kultúrtényező, mert mint 25 LITT. CIRC. Csernoch. Kalocsa, 1991. november 22. 0083. 26 LITT. CIRC. Csernoch. Kalocsa, 1911. november 22. 6083. 27 LITT. CIRC. Csernoch, Kalocsa, 1911. május 27. 3430. 28 LITT. CIRC. Csernoch. Kalocsa, 1911. augusztus 25. 4453. 29 U. o.