Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

konzervatív erő föltartóztatja a rombló irányzatokat."

30 Nyilvánvalóan itt az osztályharc ideológiájára céloz, mert ez a legújabb és egyben legveszélyesebbnek tartott irányzat. De nem ez az első a történelemben melyet az egyház a saját szempontjából rombolónak ítélt. S noha a régi harcok — melyeket a katolicizmus akkor még az erő helyzetéből vívott — mostanra már ideológiai véleménykülönmbséggé finomodtak, nehéz elképzelni, hogy ez a tradíció teljesen elkerülte a kongregációk figyelmét. Csernoch kalocsai tartózkodása alatt nem nagyon foglalkozott szociális kérdésekkel. Egy beszédét azonban érdemes idéznünk ezzel kapcsolatban, amelyben a keresztény jótékonyság lényegét fejti ki. A keresztény szociális tevékenység —• mondja — abban különbözik a kor jótékonyságától általában, hogy a természetfeletti erőket is felhasználja. Teszi ezt azért, mert a testi és lelki nyomor között rendesen okozati összefüggés van. A kettő együtt jár és legtöbb esetben csak fokozati különbség van köztük. ,,A nyomorgó testben beteg lélek lakozik, sőt ez képezi a bajok forrását. Legtöbb esetben az a tapasztalat, hogy csak akkor sikerül a testet a földi nyomorúságból kiemelni, miután a lelket sikerült megtisztítani a salaktól."

31 Ez a szemlélet —azon túl, hogy tipikus keresztényszocilaista alapállású — teljesen beillik a Csernoch személyiségéről kialakult képbe. A szociális kérdés anyagi oldalának bagatellizálása s a lelkiek fontosságának hangsúlyozása egyben a kérdés legolcsóbb megoldása is. Csernoch — elődeivel és utódaival ellentétben — nem volt jótékonykodó típus. Az egyetlen, amit az elkerülhetetlen iskolai támogatáson túl tudunk róla, hogy az érseki birtokoknak a hajósi országút mellett elterülő telektömbjét felparcelláztatta és viszonylag előnyös feltételek mellett,,keresztény kisembereknek" juttatta.

32 Ez azonban elenyésző s inkább a keresztényszocilaista tömegbázis erősítését szolgálta, mint a látványos jótékonykodást, tekintve, hogy a földek szinte kizárólag iparosok és polgárok között lettek szétosztva. Kalocsán is rengeteg anekdota kering az érsek takarékosságáról, — hogy ne mondjuk zsugoriságáról. Egy jellemzőt mi is elmondunk. Egy ízben a kalocsai főszékesegyházi énekesek kérték harmadik Ötödéves korpótlékuk kiutalását, melynek adminisztratív részét az iroda el is végezte. Mikor érseki szignálás alá került a dolog, Csernoch azzal a bővítéssel adta ki a karnagyhoz írott rendeletet, hogy „érthetetlen előttem, hogy miért kapnak több fizetést azok, akiknek évtizedek alatt mindig 30 U. o. — A vádak és a válaszok felsorolásában az ismert álláspontok ismétlése tükröződik, amelynek végső kicsengése az, hogy Csernoch a kongregációt ért atrocitást az egész keresztény világnézet elleni támadásnak tekinti. 31 KN. 1912. április 24. 33. sz. — A lap Cseraochnak a régi országház épületében elmondott beszédét közli ,,A keresztényi szeretet a nyomor enyhítésében" címmel. 32 KN. 1927. július 27. — Csernoch hercegprímás életrajzi adatai.