Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

teherként nehezedett a népre. A katonai beszállásolás terhei is mérhetetlenül sújtották a város lakosságát. A beszállásolás kötelezettségei alól úgy próbáltak szabadulni, hogy a városból igyekeztek tanyára költözni. A tendencia olyan erőssé vált, hogy a tanácsnak a kitelepülést határozatilag kellett megtiltania. A büntetésekkel sem lehetett azonban ezt a folyamatot megállítani. 1855-ben a tanyai lakosok nagy száma miatt a tanács kénytelen volt Galamboson tanyai iskolát létesíteni. 1858-ban a város határában már négy tanyai iskola működött. Az 1857. évi összeíráskor 1344 tanyai lakást vettek számba.

60 A tanyai lakosság Félegyházán az 1850. évi 226 főről 1869-ben 7831 főre növekedett (3465%!). A félegyházi tanyai lakosság gyarapodásának üteme gyorsabb volt mint más nagy határú városoké. (Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely)

61 A párbér, az éjjeli őrök díja, a kéményseprés, az országos- és városi közmunka, a betegápolási és egyéb pótlékok a földadón felül további 50 százalékkal növelték a lakosság terheit. Az erőszakos adóbehajtások, az aszályos évek nélkülözései, a fagykárok még élezték azt a belső feszültséget és ellentétet, amit a birtokosok manipulációi, törvénytelen cselekedetei váltottak ki. A város állandó pénzzavarai miatt — az országos átlag alatti fizetésű — tisztviselőit sem tudta rendesen fizetni, de nem gondoskodott öreg alkalmazottairól sem. Az időnként előterjesztett nyugdíj kérelmeket indokoltnak tartották, de a „pénztár szomorú adósságai miatt" nem teljesítették. Például a „tanítók erányában" semmi kötelezettséget nem vállaltak, noha országos rendelkezés írta elő az elaggott tisztviselőkről való gondoskodást.

62 63 Sőt az algimnázium tanárai 1852-ben a „város iránti megbecsülésből" nyugdíjigényükről lemondtak, hogy ezzel is késztessék a tanácsot arra, hogy az iskolát működtesse. Nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy adott esetben kenyerüket csak így biztosíthatták.

64 A kiegyezésig számtalan bejegyzés igazolja, hogy sok egyéb indokolt kérelem vagy javaslat nem került megvalósításra az anyagi fedezet hiánya miatt: a tanács az ügy elintézését — mint annyiszor a — ,,

cassa soványsága miatt, boldogabb üdőre" halasztotta. Ez a boldogabb idő azonban sehogy sem akart eljönni. A közpénztár gyenge fizetőképessége jellemezte Félegyháza városát. Országosan is jellemző volt, hogy a közföldekre kivetett közadók behajthatatlansága az abszolutizmus éveiben egyre növekedett s oly60 BKML—Kf Főbírói iratok L 31 f. 3 cs 2 Sz 1—176 24. számú irat. 61 SZABÓ István (Szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Bp. 1965. A tanyai lakosság szaporodása 1850—1869 között. A 450. és 461—462. oldalon. 62 BKML—Kf Közgyűlési jkv. 1851—54.1851 .szept. 8. 82. sz. határozat Fazekas Pál tanító nyugdij ügyében. 63 U. o. 1852. okt. 14. 155. sz. határozat Huszka József tanító nyugdíj ügyében. 64 BKML—Kf Főbírói iratok 1852. L 31 f 1 cs 7 sz 7 irat. Az altanodai tanárok levele.