Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

kor elérte az 50 százalékot is. Az adófizető- képesség erősítése szempontjából az állam érdeke azt kívánta, hogy a közföldek fizetőkész, anyagilag megbízható birtokosok magántulajdonában legyenek vagy kerüljenek. Ebben a kérdésben a birtokosok álláspontja aszerint differenciálódott, hogy a tőkeföldjük arányában kivetett terheket hogyan tudták viselni. Az elszegényedett parasztság a teljes felosztás és ősi részelés álláspontján állt, mert csak így vélte élete további fenntartásának lehetőségét megtalálni. Az összetett és bonyolult érdekviszonyokban a legtöbb helyen csak részleges és ideiglenes felosztásig jutottak el. Nehézkesen és késedelmesen indult a birtokrendezés a jászkun mezővárosokban. A tagosítás előmunkálatait Kiskunhalason a gazdag birtokosok kimondottan akadályozták. Négy év alatt (1850—54) csak a tagosítási tervig jutottak el, Jászberényben a tagosítási terv végrehajtását csak három év múltával, 1853 végén kezdték meg. Pedig a földrendezésnek ez a formája a földek tulajdonviszonyát nem érintette. Az történt csupán, hogy az egyes földtulajdonosok elaprózott, a határ különböző részein fekvő birtokait egy tagba összevonták. Ez az egyszerű rendezés is alkalmat adott sokféle visszaélésre és részrehajlásra. Félegyházán a földrendezésnek ez a mozzanata elmaradt. A tőkeföldeket ugyanis eredetileg már egy tagban osztották ki. Itt a hármas kerületben folyó tagosításokkal párhuzamosan az 1850-es évek közepén már a közföldek felosztását követelő mozgalom megszerveződését és tevékenységét láthatjuk. A ferencszállási puszta felosztása A birtokosok és a birtoktalanok első, komolyabb összecsapását a ferencszállási puszta felosztása váltotta ki. 1853-ban, amikor a tanács a puszta felosztásának programját jóváhagyta, megindult a sok éven át tartó harc a közföldek tulajdonáért. A puszta felosztásának programja az ún. váltsági jogot adó belső telkekre épült. Ez volt az a sarkalatos pont, amelyet a tanács a pusztakeresőkkel szemben minden fórumon s mindenkor meg tudott védeni. A program előkészítéséből is világosan látszik, hogy ennek jelentőségével a birtokosság nagyon is tisztában volt. Kidolgoztatta a belső földek pontos adatait „váltsági forint számra." Elkészíttette a puszta pontos térképét a földek minőségének megjelölésével. így vették külön kiosztási jegyzékbe a Homokosztályt és a Péteri tói homokosztályt. A mérnökileg kidolgozott felosztási terv a redemptusok eredeti jogán alapult. A birtokosság biztosította magának a teljes részesedést a szegényparasztok kizárá-