Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

város tényleges birtokában volt 1858. december 28-ig. Ekkor bérbeadták, de a bérleti díjat nem a városi pénztárba, hanem a közbirtokosság kötönyi pénztárába rendelték befizetni. E néhány példa is eléggé megvilágítja a birtokosok hatalmaskodását, törvénytelen cselekedeteit. Láthatjuk, hogy a város vezetői elegendő közvetlen okot szolgáltattak arra, hogy a népet maguk ellen ingereljék. A néphangulat alakulását a birtokosok, a várost vezető urak hatalmaskodása mellett jelentősen befolyásolta a lakosság anyagi terheinek állandó, folyamatos növekedése is. A városnak a közigazgatás fenntartására, a különféle intézmények működtetésére fedezetről kellett gondoskodnia, ezért önálló gazdálkodást folytatott. A majorkodáshoz a különféle haszonvételek (só-, hús-, bormérés stb.) adtak kiegészítést. A körülmények alakulása folytán a városgazdálkodás költségvetésének deficitje állandósult. A költségvetési egyensúly érdekében az 1851. november 2-i közgyűlésen botrányos körülmények között tárgyalták meg és utasították el Makay Miklósnak, Ficsór Ferencnek, Ficsór Mihálynak és több helybeli lakosnak a birka-, a bárányhús és a só szabad mérésére irányuló kérelmét. A városnak a kishaszonvételekhez való ragaszkodása viszont érthető. Csupán a húsmérés kishaszonvétele évenként 5000 forint bevételt jelentett a városnak. A nehéz pénzviszonyok közepette erről nem mondhattak le. A határozat indoklásában megállapították: „A nép vállaira naponként újabb és újabb — eddig nevirül sem ismert adónemek nehezednek; annyi mindenkinek a fizető adó levele már csak számra is, hogy borús gondok terhellik . . ,"

58 A határozat az 1850. évi november hó 23-án rendeletileg bevezetett adókra s a dohány-, a szesz-, a cukor-, a húsfogyasztást terhelő fogyasztási adókra célzott. Az előbbi ülés utózengéseit 1851. november 7-én tárgyalta meg a gazdasági közgyűlés Makay László bejelentése nyomán. Makay elmondta, hogy a legutóbbi közgyűlésről hazafelé menet, . . . ,,mint emlékezete tartja Katona János, Harmos Imre 's Mallár Albert által szitkok között támadtatott meg a' birkavágás, 's szabad só mérésnek nem pártolásáért. 'E hangok közt nem hiányzott a személy bátorságot fenyegető 'e szózatok is, — az illy embereket agyon kellenék verni." A durva, vad indulatot tanúsító kihágást a jövő biztonsága érdekében jelentették a járási kapitánynak.

59 A rendkívülien rossz gazdasági helyzeten folyamatosan kivetett magas pótadókkal próbáltak segíteni, pedig a földadó magában is elviselhetetlen 58 BKML—Kf Közgyűlés jkv. 1851—54.1851. november 7.105. sz. határozat a kisebb haszonvételekké Ikapecoiatban. 59 TJ. o. Makay László panasza.