Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

hagytak a „város közszükségére". Nem sokkal később ezt a földet magjószágok tenyésztése céljára elvonták és megnövelték a csengelei határ mellett lévő 50 hold hasonló városi földdel. 1857-ben 295. szám alatt elrendelte a járási kapitány, hogy az apaállatokat (magjószágokat) ne a város, hanem a birtokosság költségén tartsák el. E célra hozzanak létre új pénztárt ... ,,'s amennyiben netalán a községi leltárban e végre alapok volnának kijelölve, a gazdasági pénztár felállításával onnan kitörültessenek."

55 A tanács a szegényebb és a birtoktalan lakosok érdekeire ( ?) való tekintettel kérte a fennálló rendszer meghagyását. Végül is a járási kapitány 674/ 1857. számú erélyes hangú átiratában a közköltségeni apaállattartást megtiltotta. A birtokosság csak ezt várta. Képviselői útján — felsőbb rendelkezésre hivatkozva — a város nevében határozatot hoztak (83. számút), hogy a magjószágok tartására adott földet a további intézkedés végett a birtokosságnak „visszabocsájtják." ( ?) így vesztett el a város 250 kh földet. A város felső földje (100 kh) 1850. december 31-ig volt a város tulajdonában. Ekkor törvénytelenül birtokossági vagyonnak nyilvánították és főkapitányi jóváhagyással részletekben eladták. A befolyt 50 290 vforint 29 krajcárt Harka puszta megvételére, a város nevére felvett kölcsön törlesztésére fordították. A birtokosság tehát a város pénzéből (!) törlesztette adósságát. Jellemző, hogy az ügylettel kapcsolatos 6000 forint bánatpénzt is a közpénztárból utalták ki.

56 A város felső földje helyére tehát Harka puszta lépett, de birtokossági tulajdonként. Ezek után természetes, hogy a puszta vételével kapcsolatban felmerült útiköltséget sem a kötönyi pénztárból, hanem a városi pénztárból utalványozták. Nagy volt a birtokosság meglepetése, amikor a megvásárolt pusztát a helyszínelő bizottság — valószínűleg az ottani gazdatiszt közlése alapján — Félegyháza város nevére telekkönyveztette. A birtokosság fellebbezését másodfokon jogcím hiánya miatt elutasították. A birtokosok ebben nem nyugodtak meg. Céljuk elérése érdekében 1860. január 27-én törvénytelen határozattal — a tanács nevében •— igazolták, hogy a harkakötönyi birtokot a redemptus földbirtokosság vásárolta, „folytonosan azok kizárólagos birtokában volt s van jelenleg is."

37 A törvénytelenséget betetőzték azzal, hogy 1860. március 7-én — a közbirtokosság feje — a főbíró a telekkönyvezéshez kiadta a 63/1860. számú elidegenítést megengedő határozatot nem létező, soha meg sem tartott tanácsgyűlési állásfoglalás alapján. (!) A város alatt elterülő Muszájföld a 55 SZERELEMHEGYI: 140. oldalon. 56 SZERELEMHEGYI: 150. oldalon. 57 SZERELEMHEGYI: 153. oldalon.