Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

hászta" ; a , ,Debreczenbeli elmenetelre őt a népnek irányábani félelmes han­gulata kényszeríté." A 48-as hazafiból ,,békés, jó gondolkodású, a felséges osztrák ház irányában semmi túlságoskodást vagy ellenszenvet nem mutató embert" csináltak. 42 Nagyon sokan a megtorlás elől bujdosni kényszerültek. A kiskun nemzet­őrök vezetője, Balajthy Vendel kiskun kapitány két telet húzott át Kömpö­cön és más pusztán juhakolban és marhaistállóban. 43 A város lakóinak a szabadságharcért hozott anyagi és emberi áldozatáról sajnos pontos adataink nincsenek. Az erőfeszítések nagyságát talán ki lehet következtetni abból, hogy csupán a szabadságharcot leverő cári csapatok 85 237 váltóforint kárt okoztak a város lakóinak. 44 Nap, mint nap erősödött a félegyháziakban az az érzés, hogy sorsuk jobb­ra fordulását csak Kossuthtól remélhetik. Az elnyomatás sötét éveiben s ké­sőbb is, ez a Kossuth-várás végig jellemzője és keretbe foglalója maradt a félegyhazi helyi politikának. A Kossuth szelleméhez való ragaszkodás, a függetlenségi eszme a kiegyezés időszakában erőteljesen fellángolt és izzó parazsát még a Horthy- fasizmus sem tudta elhamvasztani. Az 1848—1868 közötti félegyházi paraszttörekvések a 48-as eszmék kere­tében elsősorban a földszerzésre irányultak abban a sajátos formában, amely Félegyháza belső gazdasági- és társadalmi helyzetéből fakadt. A PUSZTAKERESŐK MOZGALMÁNAK KIBONTAKOZÁSA A pusztakeresők meg-megújuló kísérleteinek kudarcát jobban megérthet­jük ha azokat a körülményeket is bonckés alá vesszük, amelyek a redemp­tusi kiváltságokat biztosító ,,tőkeföldek" természetének megőrzésére irá­nyultak. Már a XIX. század negyvenes éveiben egyre több volt azoknak a birtoko­soknak száma, akik a gabonatermelésre alkalmatlan homokos földjüket a jövedelmezőbb szőlőre szerették volna átfordítani. A hagyományos művelé­si módokkal kapcsolatos tanácsi álláspont nagyon szemléltetően fejezte ki a redemptusi érdekeket, amelyek alapvetően a tanyaföldek (tőkeföldek) jelle­gének megőrzésében öltöttek testet, vigyázva a feudális jogok megtartására. 1842-ben Szabó János „tanátsbéli" engedélyt kért a tanácstól, hogy a Galambosi szőlők mentén levő negyedrész földjét úgy adhassa el, hogy azt 42 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1848—1850. 1849. október 23. 202. sz. határozat. 43 HERENDI: A Jászkun 129. oldalon. 44 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1848—1850.1849. október 19. 177. számú határozat.

Next

/
Thumbnails
Contents