Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

szélmolnárok, akik „a szélmalmokkali őrlést olly tökélyre vitték . . . aminőre egyik környékbeli község sem" 13 A város iparában a szabók, szíjgyártók, a kovácsok és a bognárok töltöt­tek be még fontosabb szerepet. Félegyháza kézműves iparának jellemzője volt, hogy kiegészítő foglalko­zásként űzték. Az ipar tökéletesítését az iparosok kezdetben még nem tekintették céljuknak. Mihelyt csekély vagyonra is szert tettek, mesterségü­ket abbahagyták, s vagy földművelésre vagy kereskedésre adták magukat „kényelemszeretetből". 14 Később fejlődött csak a helyi ipar arra a szintre, hogy a városi vonzáskör legfontosabb igényeit képes volt kielégíteni. Ez a labilis alapokon nyugvó és viszonylag kevés munkaerőt idényszerűen foglalkoztató ipar nem tudott bázist teremteni és partnere lenni a XIX. század közepe táján kezdődő szegényparaszt mozgalomnak. Bár a céhes ipar kereteinek bomlása hamarabb megkezdődött, a kapitalista ipar kialakulása Félegyházán csak a kiegyezés után indult meg. Félegyháza művelődési viszonyai, az oktatás fejlettsége a kor színvonalá­nak viszonylag megfeleltek, szervezetileg lépést tartottak az országos ütem­mel. A városiasodás eredményeképpen 1809-ben létrehozott kisgimnázium vonzási köre távoli megyékre is kiterjedt, de helyileg csak a vezető birtokos osztály művelődési igényeit volt hívatott betölteni. Erre mutat az, hogy a város nyomasztó gazdasági körülmények között is fenntartotta ezt az isko­lát, noha 10 év átlagában — 1812—1822 között — a négy osztály létszáma a nyolcvanat sem érte el. Az 1829/30-as tanévben is csak száz volt a tanulók összlétszáma. 15 1844—48 közötti esztendőkben a gimnázium tanulóinak lét­száma 120-ra emelkedett, majd az elnyomatás éveinek tartós visszaesése után megnyíló algimnázium az 1864/65-ös tanévben 4 osztályra felfejlődve ismét elérte a százas létszámot. 1846-ban, amikor az alsófokú oktatás fejlesztésére állami intézkedés tör­ténik, a város vezetői azt állapítják meg, hogy a „megkívánt 3 osztályos rendszer ki van építve, tanulást, előrehaladást gátló tényező nincs." A városi tanács indokolatlan elégedettségére mutat viszont a helyi alsófokú népokta­tás elhanyagoltsága és nagy zsúfoltsága. A tankötelesek fele sem jár iskolába, ijesztően nagy a lemorzsolódás. Az első osztályosok fele sem jut el a második osztályba. Nagyon kevés a 3 elemit végzettek száma. Egy-egy osztályban több mint 100 gyereket tanít egy tanító. A háborús terhek, a devalváció, a növekvő adók és különféle terhek miatt a tanács az alsófokú oktatás helyzetén lényegesen változtatni nem tudott. IS PALTJGYAY : Magyarország 228. oldalon. 14 SZERELEMHEGYI 294. oldalon. 15 MEZŐSI: Az algimnázium 47. és az 59. oldal adatai.

Next

/
Thumbnails
Contents