Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

szélmolnárok, akik „a szélmalmokkali őrlést olly tökélyre vitték . . . aminőre egyik környékbeli község sem"

13 A város iparában a szabók, szíjgyártók, a kovácsok és a bognárok töltöttek be még fontosabb szerepet. Félegyháza kézműves iparának jellemzője volt, hogy kiegészítő foglalkozásként űzték. Az ipar tökéletesítését az iparosok kezdetben még nem tekintették céljuknak. Mihelyt csekély vagyonra is szert tettek, mesterségüket abbahagyták, s vagy földművelésre vagy kereskedésre adták magukat „kényelemszeretetből".

14 Később fejlődött csak a helyi ipar arra a szintre, hogy a városi vonzáskör legfontosabb igényeit képes volt kielégíteni. Ez a labilis alapokon nyugvó és viszonylag kevés munkaerőt idényszerűen foglalkoztató ipar nem tudott bázist teremteni és partnere lenni a XIX. század közepe táján kezdődő szegényparaszt mozgalomnak. Bár a céhes ipar kereteinek bomlása hamarabb megkezdődött, a kapitalista ipar kialakulása Félegyházán csak a kiegyezés után indult meg. Félegyháza művelődési viszonyai, az oktatás fejlettsége a kor színvonalának viszonylag megfeleltek, szervezetileg lépést tartottak az országos ütemmel. A városiasodás eredményeképpen 1809-ben létrehozott kisgimnázium vonzási köre távoli megyékre is kiterjedt, de helyileg csak a vezető birtokos osztály művelődési igényeit volt hívatott betölteni. Erre mutat az, hogy a város nyomasztó gazdasági körülmények között is fenntartotta ezt az iskolát, noha 10 év átlagában — 1812—1822 között — a négy osztály létszáma a nyolcvanat sem érte el. Az 1829/30-as tanévben is csak száz volt a tanulók összlétszáma.

15 1844—48 közötti esztendőkben a gimnázium tanulóinak létszáma 120-ra emelkedett, majd az elnyomatás éveinek tartós visszaesése után megnyíló algimnázium az 1864/65-ös tanévben 4 osztályra felfejlődve ismét elérte a százas létszámot. 1846-ban, amikor az alsófokú oktatás fejlesztésére állami intézkedés történik, a város vezetői azt állapítják meg, hogy a „megkívánt 3 osztályos rendszer ki van építve, tanulást, előrehaladást gátló tényező nincs." A városi tanács indokolatlan elégedettségére mutat viszont a helyi alsófokú népoktatás elhanyagoltsága és nagy zsúfoltsága. A tankötelesek fele sem jár iskolába, ijesztően nagy a lemorzsolódás. Az első osztályosok fele sem jut el a második osztályba. Nagyon kevés a 3 elemit végzettek száma. Egy-egy osztályban több mint 100 gyereket tanít egy tanító. A háborús terhek, a devalváció, a növekvő adók és különféle terhek miatt a tanács az alsófokú oktatás helyzetén lényegesen változtatni nem tudott. IS PALTJGYAY : Magyarország 228. oldalon. 14 SZERELEMHEGYI 294. oldalon. 15 MEZŐSI: Az algimnázium 47. és az 59. oldal adatai.